Tíz éve nem látott optimizmus van Magyarországon

Az elemzők optimisták, a kormányfő szerint kezd beérni a munka – hogyan teljesít 2014-ben a magyar gazdaság?

Régen adtak ki a gazdasági elemzők olyan optimista előrejelzéseket, mint az elmúlt év végén – írja a Piacésprofit.hu. 2013 elején az elemzők még a stagnálást is pozitív forgatókönyvként kezelték, azonban az iparban, a beruházásokban és a mezőgazdaságban bekövetkezett fordulat növekedést tudott hozni. Év végére nagyon alacsony szintre csökkent az infláció, ennek következtében nőttek a reálbérek, ráadásul az esztendő végére a fogyasztás is felpörgött. A gazdasági szereplők egy évtizede nem voltak ilyen optimisták, ráadásul a nemzetközi gazdasági környezet is óvatos optimizmusra ad okot  – írja a portál elemzésében.

Ismert, a kormány szeptember végén nyújtotta be a 2014-es költségvetési törvényjavaslatát, amelyben a 2,9 százalékos államháztartási hiány mellett 2 százalék körüli növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval számoltak. A parlament december 17-én fogadta el az idei költségvetést, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak benyújtásakor arról beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor. A jövő évi költségvetés fő számait november 26-án hagyták jóvá a képviselők.

A Piacésprofit.hu azt írja: ahogy jöttek a kedvező adatok, az elemzők úgy javították várakozásaikat. 2013 negyedik negyedévében a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhatott, így az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Idén a gazdasági növekedés a 2 százalékot is meghaladhatja, és 2015-ben is ez várható majd – vélik a Takarékbank elemzői.

Suppan Gergely korábban a Magyar Nemzetnek elmondta: több olyan tényező is van, amely optimizmusra ad okot. A szakértő az idei esztendő legnagyobb ígéretének azt tekinti, hogy 2013 második felében véget ért az a közel tízéves korszak, amelynek során Magyarország leszakadt a régiós országoktól. A jövő évi növekedés ugyanis várhatóan meghaladja majd a tágabb régió átlagát, és nem marad el a visegrádi négyekétől sem. Suppan szerint a beruházások terén is folytatódhat a kedvező fordulat.

A Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisa szerint a 2013-as növekedés várható volt, a dinamika azonban meglepő. A GKI ezért 0,3 százalékról 1 százalékra emelte 2013. évi GDP-prognózisát – írja a Piacésprofit.hu.

A GKI szerint az adósságráta már csak minimálisan mérséklődik. A tőkeáramlásban még a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll. A beruházások ez évben is az EU-támogatású fejlesztések miatt emelkednek.

Az EY előrejelzése szerint 2,1 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés 2014-ben, meghaladhatja az eurózóna 0,9 százalékos átlagát és a német gazdaság 1,7 százalékos bővülését is. Az EY szerint a GDP 2013 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal, míg az első három negyedévben 0,6 százalékkal bővült. Az idei évben a gazdasági fellendülés záloga a pozitív külkereskedelmi mérleg, a befektetések és a belső kereslet emelkedése lehet, de fontos lökést adhat az is, hogy az eurózóna gazdasága „beindul” majd az előrejelzések szerint.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyszázalékos növekedést, fogyasztási fordulatot, gyarapodó exportot és bővülő foglalkoztatást jelez 2013-ra. A szervezet szerint a gazdaság teljesítménye kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitívan járult hozzá a bővüléshez.

Rámutatnak: a növekedés legfőbb termelői forrása tavaly a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar volt, a felhasználási oldalon pedig a beruházások segítették a bővülést. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait.

A Századvég szerint a bruttó hazai össztermék növekedése 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot. Elemzőik azt várják, hogy az infláció 2013–2014-ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt marad, de a jövő év végére felgyorsul. Ennek legfőbb oka, hogy a szabályozott árak csökkentésének hatásai kikerülnek a bázisból, valamint az erőteljes gazdasági növekedés a keresleti oldalon inflációs nyomást generál.

A Kopint-Tárki szakemberei szintén javuló kilátásokkal számolnak. Konjunktúrajelentésükben az olvasható, hogy az elmúlt hónapok kedvező adatai nem egyszeri élénkülésre, hanem egy növekedési fordulatra utalnak.

Ugyanakkor a Kopint-Tárki szerint a növekedés fenntarthatósága többféle kockázatot is hordoz. Arra figyelmeztetnek többek között, hogy míg a tavalyi növekedésben az agrárszektor oroszlánrészt vállalt, a szolgáltatások stagnáltak, az ipari termelés pedig mindössze 0,4 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a társaság szakemberei megalapozottnak tartják a 2014-re várt kétszázalékos bruttó hazai össztermék-növekedést.

A korábbiakhoz képest javították előrejelzéseiket a magyar gazdaság növekedését illetően a londoni pénzügyi elemzők december 13-i előrejelzésükben.

A Capital Economics londoni szakelemzői szerint a magyar gazdaság teljesítménye tavaly egy százalékkal, idén két százalékkal, 2015-ben 1,5 százalékkal bővülhet.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai 2013 egészére 0,9 százalékos, 2014-re 2,2 százalékos GDP-bővülést várnak. A ház korábban 0,5 százalékos tavalyi és 1,5 százalékos idei évi növekedést valószínűsített Magyarországon.

A JP Morgan globális bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői a vártnál erősebb első háromnegyed évi lendület nyomán 0,6 százalékról 1,1 százalékra emelték a magyar gazdaság 2013-as egész évi növekedésére szóló prognózisukat, és az általuk korábban várt 2 százalék helyett most már 2,3 százalékos magyar GDP-növekedést valószínűsítenek 2014-ben.

2013-ban a bruttó hazai termék 0,7, idén 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság novemberben közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolták Brüsszelben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szintén a tavalyi év novemberében ismertetett féléves jelentése Magyarország 2013-as gazdasági növekedését a májusban várt 0,5 százalékról több mint duplájára, 1,2-re, az ideit pedig 1,3 százalékról 2-re javította.

Az OECD azzal számol, hogy az euróövezet gazdasága 2014-ben 1 százalékkal nő majd az eddig várt 1,1 százalékos bővülés helyett.