A gazdasági hangulat javul, az exportnövekedés visszatérni látszik, az eurózóna helyzete pedig jövőre tovább javulhat, ami jótékony hatással lehet a magyar gazdaságra is – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Ma reggelben. A gazdaság másik hajtóereje a belföldi keresletet megmozgató, lassan, de fokozatosan gyorsuló reálbér-növekedés, amely idén három százalék volt, de az utóbbi hónapokban az alacsony infláció miatt e fölé is ugrott, s a mostani minimálbér-megállapodások és nyugdíj-megállapítások nyomán biztosan megmarad jövőre is – jelentette ki Barcza.
Az így keletkezett pluszpénz fele részben hiteltörlesztésre és megtakarításra megy, a másik fele azonban már fogyasztást, az pedig beruházást is generálhat majd, ha pedig a költségvetést belülről tudjuk finanszírozni, csökken a külföldi pénzpiacoknak való kitettségünk – hangsúlyozta az elemző.
Azt mondta, keveset beszéltünk róla, pedig nagyon fontos, hogy idén a 3 százalék alatti hiánycél durván 800 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében belföldről finanszírozunk, elsősorban lakossági állampapírokból. Azaz nem kellett bevonni külföldi tőkét, így nem jött be a rövid távra spekuláló „forró pénz”, ami tükröződik a nagyon stabil, 300 forint körüli euróárfolyamban is, miközben a nemzetközi piacokon az amerikai pénzpolitika tavaszi változása óta komoly korrekció zajlik. Ezzel párhuzamosan jelentősen átalakul a kamatpolitika is: míg korábban a hiányfinanszírozáshoz azt a magas kamatszintet kellett biztosítani, amely képes volt bevonzani a szükséges spekulatív tőkét, most a magyar gazdaság igényeihez lehet igazítani, és ha például hiteleket kell serkenteni az élénkítéshez, akkor lehet egy alacsonyabb szintet is tartani – emelte ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.
Az elemző az M1 reggeli műsorában megerősítette Járai Zsigmond volt jegybankelnök és pénzügyminiszter állítását, hogy az elmúlt két-három év egymásra épülő magyar gazdaságpolitikai intézkedései IMF-hitellel nem sikerültek volna. A Nemzetközi Valutaalap publikációiból egyértelműen kiolvasható például, hogy nem támogatja a vállalati különadókat, októberben nyilvánosságra is hozott egy modellszámítási elemzést arról, hogy ez mennyivel rosszabb a magyar gazdaságnak, csak éppen a számolgatásnál nem vette figyelembe az addig megtett magyar intézkedéseket, innentől aztán a tanulmány súlya is megkérdőjelezhető.
„Az mindenesetre egyértelmű, hogy nálunk már jönnek az eredmények, és látszik az is, mit főztek a dél-európai országokban alkalmazott IMF-receptből” – hangsúlyozta a Ma reggelben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.
A lakossági fogyasztás és a beruházások gyorsuló növekedésével számol a december 19-én közzétett legfrissebb inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. A korábbiakhoz képest javították előrejelzéseiket a magyar gazdaság növekedését illetően londoni pénzügyi elemzők december 13-ai előrejelzésükben. Többen is két százalék fölötti bővülést várnak a jövő évre.
Egyszázalékos növekedést, fogyasztási fordulatot, gyarapodó exportot és bővülő foglalkoztatást jelez a Századvég Gazdaságkutató az idei évre. Javított korábbi növekedési előrejelzésén a Kopint-Tárki, a kutatóintézet 2013-ban 1,2, 2014-ben pedig 2 százalékos GDP-növekedéssel számol a december 18-án kiadott, legfrissebb konjunktúrajelentésében. Az előző prognózis erre az évre 0,5, jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre.
Több makrogazdasági mutató is pozitív irányba változik, miközben bővül a családi adókedvezmény, a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és folytatják a pedagógusbér-emelést – mondta Banai Péter Benő az M1 Ma reggel című műsorában. A helyettes államtitkár a köztévében arról is beszélt, hogy tavaly az uniós tagállamok közül a nyolcadik legkisebb volt a magyar deficit, és immár a befektetők és a hitelminősítők is elismerik az eredményeket.
