A gazdasági hangulat javul, az exportnövekedés visszatérni látszik, az eurózóna helyzete pedig jövőre tovább javulhat, ami jótékony hatással lehet a magyar gazdaságra is – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Ma reggelben. A gazdaság másik hajtóereje a belföldi keresletet megmozgató, lassan, de fokozatosan gyorsuló reálbér-növekedés, amely idén három százalék volt, de az utóbbi hónapokban az alacsony infláció miatt e fölé is ugrott, s a mostani minimálbér-megállapodások és nyugdíj-megállapítások nyomán biztosan megmarad jövőre is – jelentette ki Barcza.
Az így keletkezett pluszpénz fele részben hiteltörlesztésre és megtakarításra megy, a másik fele azonban már fogyasztást, az pedig beruházást is generálhat majd, ha pedig a költségvetést belülről tudjuk finanszírozni, csökken a külföldi pénzpiacoknak való kitettségünk – hangsúlyozta az elemző.
Azt mondta, keveset beszéltünk róla, pedig nagyon fontos, hogy idén a 3 százalék alatti hiánycél durván 800 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében belföldről finanszírozunk, elsősorban lakossági állampapírokból. Azaz nem kellett bevonni külföldi tőkét, így nem jött be a rövid távra spekuláló „forró pénz”, ami tükröződik a nagyon stabil, 300 forint körüli euróárfolyamban is, miközben a nemzetközi piacokon az amerikai pénzpolitika tavaszi változása óta komoly korrekció zajlik. Ezzel párhuzamosan jelentősen átalakul a kamatpolitika is: míg korábban a hiányfinanszírozáshoz azt a magas kamatszintet kellett biztosítani, amely képes volt bevonzani a szükséges spekulatív tőkét, most a magyar gazdaság igényeihez lehet igazítani, és ha például hiteleket kell serkenteni az élénkítéshez, akkor lehet egy alacsonyabb szintet is tartani – emelte ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.
Az elemző az M1 reggeli műsorában megerősítette Járai Zsigmond volt jegybankelnök és pénzügyminiszter állítását, hogy az elmúlt két-három év egymásra épülő magyar gazdaságpolitikai intézkedései IMF-hitellel nem sikerültek volna. A Nemzetközi Valutaalap publikációiból egyértelműen kiolvasható például, hogy nem támogatja a vállalati különadókat, októberben nyilvánosságra is hozott egy modellszámítási elemzést arról, hogy ez mennyivel rosszabb a magyar gazdaságnak, csak éppen a számolgatásnál nem vette figyelembe az addig megtett magyar intézkedéseket, innentől aztán a tanulmány súlya is megkérdőjelezhető.
