A kutatás háttere
A dél-amerikai kontinens története egyre világosabb, de a régió sokáig „fehér folt” maradt. A Közép-Argentína területén végzett legújabb genomikai vizsgálat egy olyan ősi genetikai vonal meglétét igazolta, amely évszázadok alatt fennmaradt kevesebb genetikai keveredéssel, mint korábban gondolták.
A kutatócsoport 238, a mai Argentína területén élt személy csontvázából származó teljes genomadatsort dolgozott fel, amely 10 000 évvel ezelőttre visszanyúló időszakot ölel át.
Korábban ismert volt, hogy a központi Andokban, az Amazonas vidékén és Patagóniától délre különböző populációk éltek, de a köztes térséget, Közép-Argentínát, genetikai szempontból kevéssé kutatták.
Az „ősi vonal” felfedezése
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a Közép-Argentína térségében élők egy külön genetikai vonalhoz tartoztak, amely legalább 8500 évvel ezelőtt alakult ki, és legalább Kr. u. 1800-ig aktív volt, kevesebb keveredéssel, mint várható lenne. Ezt a vonalat a kutatók deep lineage (mély genetikai vonal) elnevezéssel említik.
A térségben nincsenek olyan természetes határok, amelyek korlátozták volna az emberek mozgását vagy más csoportokkal való érintkezést – mégis, ez a vonal viszonylag elkülönülten maradt. Különösen figyelemre méltó, hogy Közép-Argentína évezredek alatt súlyos aszályokon, életmódváltáson (vadászatról és gyűjtögetésről a mezőgazdaságra való áttérés), valamint komolyabb népmozgáson ment keresztül – mind olyan körülmények, amelyek normálisan népességcseréhez vezetnek. Ennek ellenére az „ősi vonal” fennmaradt.
Következtetések
A tanulmány azt is megállapította, hogy bár a történelmi korban Közép-Argentínában számos nyelv használata ismert (nyelvi sokszínűség), ez a változatosság nem követte a genetikai különbségeket: az „ősi vonal” genetikai háttere hasonló maradt, miközben valószínűleg több nyelvet beszélők tartoztak hozzá.
Bár a régészeti-genetikai nyomvonal nagyjából 200 évvel ezelőtt megszakadt, a kutatók az egykori genetikai vonal nyomait felfedezték a mai argentin őslakos közösségekben is. Ez arra utal, hogy ez a genetikai örökség tovább él a modern populációban, még ha mostanra részben keveredve is.
Az „ősi vonal” felfedezése radikálisan jóval korábbra tolja vissza Közép-Argentína genetikai önállóságát és kontinuitását, mint azt korábban feltételezték. A tanulmány alapot nyújt további régészeti és genetikai vizsgálatokhoz, melyek célja ezen régió történetének részletesebb feltárása.
