A KSH tisztába tette a tényeket a Rónai-interjúval kapcsolatban

Tévesnek bizonyult a médiában az az állítás is, hogy megduplázódott a gyermekszegénység – tudatta a statisztikai hivatal. Rónai Egon ugyanis interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, ahol tévesen értelmezett KSH- adatokra hivatkozva tett fel kérdést a kormányfőnek a gyermekszegénységről.

Az adatok fényében tévesnek bizonyult a médiában az az állítás is, hogy megduplázódott a gyermekszegénység, hiszen a revízió megmutatta, hogy 2018 és 2023 között 82 ezerrel csökkent a szegény háztartásban élő gyermekek száma, míg a revízió előtti adatok 52 ezres mérséklődést mértek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunkhoz eljuttatott közleményéből.

Forrás: KSH

Mint ismert, Rónai Egon interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, amelyet néhány óra leforgása több mint kétszer annyian néztek meg, mint a Magyar Péterrel készített interjút néhány hét alatt.

Rónai Egon az interjú 50. percéhez közeledve a szegénységgel kapcsolatban tett fel kérdést a miniszterelnöknek.

Mint mondta, a KSH revíziót hajtott végre a szegénységi adatokban, ezek alapján pedig Magyarországon a lakosság 19,3 százalékát érinti a relatív szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés, a gyermekszegénységi mutató pedig 20,9 százalékos, vagyis minden ötödik gyerek szegénységben él, míg korábban a KSH 9,5 százalékra mondta a gyermekszegénységet. Az újságíró azonban téves adatokat közölt. Ezt Facebook-oldalán már ő is elismerte.

Mi a valóság?

A KSH vezetősége most egyeztetést folytatott Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselőkkel a szegénységi (EU–SILC-) adatokról. Azt írják, megerősítették, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a revízió a médiavisszhangtól függetlenül, előre tervezetten, az Eurostat szakmai ajánlásai szerint történt.

Az Eurostat ellenőrizte és jóváhagyta a KSH revízió előtti és utáni valamennyi adatát, így mind a korábbi, mind a revízió utáni adatok megbízható alapot nyújtanak a társadalmi, a gazdasági, a szakpolitikai, valamint a tudományos döntésekhez egyaránt. 

Magyarországon és az Európai Unióban is ezek a hivatalos statisztikai adatok.

Az összkép szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban nem nőtt, hanem csökkent, azaz javulás következett be 2022-höz viszonyítva.

Magyarország ezzel (a revízió előtti adatokhoz képest) további három országot előzött meg az uniós rangsorban, és továbbra is jóval (1,7 százalékponttal) az uniós átlag, azaz 21 százalék alatt teljesít. Magyarország jelenleg a 13. helyen áll Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők mutatóját tekintve.

 Magyarország jelenleg a 13. helyen áll Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők mutatóját tekintve (Forrás: KSH)

A szakértők rámutattak arra, hogy a komplex mutató komponensei között vannak olyanok is, amelyeket sem a média, sem a kutatók nem említenek meg, viszont a szegénységről csak a 3 dimenzió együttes vizsgálata ad reális képet. A súlyos anyagi és szociális depriváció tekintetében például Magyarország mutatta fel az EU-tagállamok közül a harmadik legnagyobb csökkenést az elmúlt 15 évben. Jelentősen mérséklődött a munkaszegénység is, tehát az olyan háztartások aránya, ahol a munkaképes korú tagok a megelőző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb csak egyötödét töltötték munkával.

A szegénységi adatok revíziója eddig 14 uniós országban történt meg az elmúlt években az Eurostat koordinálásával.

Borítókép: Orbán Viktor és Rónai Egon (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)