Aláírták: jön a 100 ezer forint feletti minimálbér

A nemzetgazdasági miniszter a konstruktív tárgyalásokat méltatta.

A munkáltatói szempontokról szólva elmondta: figyelembe kellett venni a gazdasági teljesítőképességet, és csak olyan béremelést lehetett elvállalni, amely miatt nem mennek tönkre vállalkozások és nem szűnnek meg munkahelyek.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a pénteken aláírt megállapodás olyan tárgyalássorozat végére tesz pontot, amelyet végig a konstruktív hozzáállás, a kölcsönös megállapodásra való törekvés jellemzett, s ezért a kormány köszönetet mond mindkét oldal tárgyalópartnereinek.

A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, miszerint Magyarország jövője csak a munkára építhető. A sikeres egyezség azon alapult, hogy a felek ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy az emelés ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez, és vegyék figyelembe a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatás növekedése. Az OECD tagállamai közül 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben – 38 százalékkal – a bruttó minimálbérek.

Varga kiemelte: 21 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás az országban, a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen – ebből 100 ezren a versenyszférában helyezkedtek el –, a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az európai uniós átlag, 10 százalék alá csökkent.

A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően, ezenkívül az előző kormányok mulasztását pótolva a kabinet emelte az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is. Csak októberben több mint 6 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, ezzel sorozatban tizedik hónapja tart a vásárlóértékük emelkedése, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését.

A tárcavezető elmondta: nem lehet megfeledkezni a munkaerő-piacon legnehezebb helyzetben lévőkről sem, nekik segít a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében több mint 740 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen, és gyesről visszatérő munkahelyének megőrzését tudták elősegíteni. Hozzáfűzte: az új Munka törvénykönyve is azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon munkaalapú társadalom jöjjön létre, mert ez biztosítja a gazdaság erősödését. A Munka törvénykönyve a munkavállalói biztonság megtartása mellett a rugalmas szabályozással ösztönzi a munkaadókat új állások létrehozására – mondta el a miniszter.

A megállapodást Zs. Szőke Zoltán mellett munkaadói oldalról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke látta el kézjegyével, szakszervezeti oldalról Palkovics Imrén kívül Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke írta alá.