Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy a december elején született megállapodás szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal, 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) 3,5 százalékkal, 118 ezer forintra emelkedik, és a jövő évi bértárgyalásokra 3,5 százalékos emelést javasolnak a szociális partnerek.
Varga Mihály kiemelte: 2014-ben a minimálbér összege először haladja meg a százezer forintot, és figyelembe véve a jövő évre várt 2,4 százalékos inflációt, ez az emelés további reálbér-növekedést jelent. A kormány továbbra is tartja magát a parlament által elfogadott 2014-es makrogazdasági célokhoz, mutatókhoz, így továbbra is 2,4 százalékos éves átlagos inflációval számol 2014-re – fűzte hozzá a miniszter.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint olyan megállapodás született, amely segít a munkahelyek megőrzésében és újak létrehozásában.
Palkovics szerint korrekt, tisztességes a megállapodás. Kifejtette, a munkavállalói oldal célja az volt, hogy a minimálbér vásárlóértéke próbálja megközelíteni a létminimum összegét. A 2014-re vonatkozó megállapodással fontos lépés történt ebbe az irányba, bár még mindig csak a létminimum 73 százalékát éri el ez az összeg. A minimálbér vásárlóértéke nagyban függött az inflációtól, és a létminimumhoz való közelítésben a rezsicsökkentés is segített. Az elnök szerint a szakmunkás-bérminimumnál is méltányos emelés történt.
A bérajánlással kapcsolatban kifejtette: a minimálbérrel és a garantált bérminimummal szemben ez az elem nem kötelező, de a gazdaság szereplői a versenyszférában a bértárgyalásokat ennek figyelembevételével folytathatják le. Palkovics Imre hozzáfűzte: a munkavállalói oldal ennél magasabb bérajánlást szeretett volna elérni a jövő évi növekedési kilátásokat is figyelembe véve, de ez az inflációhoz képest 1,1 százalékos reálkereset-növekedést jelent, és a munkavállalói oldal bízik abban, hogy még magasabb lesz az emelkedés.
Zs. Szőke Zoltán kiemelte: fontosnak tartják, hogy működik a háromoldalú egyeztetés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelynek keretei között a nemzetgazdaságon belül a versenyszférát, ezen belül pedig a munkaadókat és a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdésekről folyamatosan tudnak egyeztetni és megállapodásokat kötni.
A munkáltatói szempontokról szólva elmondta: figyelembe kellett venni a gazdasági teljesítőképességet, és csak olyan béremelést lehetett elvállalni, amely miatt nem mennek tönkre vállalkozások és nem szűnnek meg munkahelyek.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a pénteken aláírt megállapodás olyan tárgyalássorozat végére tesz pontot, amelyet végig a konstruktív hozzáállás, a kölcsönös megállapodásra való törekvés jellemzett, s ezért a kormány köszönetet mond mindkét oldal tárgyalópartnereinek.
A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, miszerint Magyarország jövője csak a munkára építhető. A sikeres egyezség azon alapult, hogy a felek ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy az emelés ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez, és vegyék figyelembe a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatás növekedése. Az OECD tagállamai közül 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben – 38 százalékkal – a bruttó minimálbérek.
Varga kiemelte: 21 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás az országban, a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen – ebből 100 ezren a versenyszférában helyezkedtek el –, a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az európai uniós átlag, 10 százalék alá csökkent.
A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően, ezenkívül az előző kormányok mulasztását pótolva a kabinet emelte az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is. Csak októberben több mint 6 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, ezzel sorozatban tizedik hónapja tart a vásárlóértékük emelkedése, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését.
A tárcavezető elmondta: nem lehet megfeledkezni a munkaerő-piacon legnehezebb helyzetben lévőkről sem, nekik segít a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében több mint 740 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen, és gyesről visszatérő munkahelyének megőrzését tudták elősegíteni. Hozzáfűzte: az új Munka törvénykönyve is azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon munkaalapú társadalom jöjjön létre, mert ez biztosítja a gazdaság erősödését. A Munka törvénykönyve a munkavállalói biztonság megtartása mellett a rugalmas szabályozással ösztönzi a munkaadókat új állások létrehozására – mondta el a miniszter.
A megállapodást Zs. Szőke Zoltán mellett munkaadói oldalról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke látta el kézjegyével, szakszervezeti oldalról Palkovics Imrén kívül Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke írta alá.
