A munkáltatói szempontokról szólva elmondta: figyelembe kellett venni a gazdasági teljesítőképességet, és csak olyan béremelést lehetett elvállalni, amely miatt nem mennek tönkre vállalkozások és nem szűnnek meg munkahelyek.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a pénteken aláírt megállapodás olyan tárgyalássorozat végére tesz pontot, amelyet végig a konstruktív hozzáállás, a kölcsönös megállapodásra való törekvés jellemzett, s ezért a kormány köszönetet mond mindkét oldal tárgyalópartnereinek.
A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, miszerint Magyarország jövője csak a munkára építhető. A sikeres egyezség azon alapult, hogy a felek ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy az emelés ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez, és vegyék figyelembe a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatás növekedése. Az OECD tagállamai közül 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben – 38 százalékkal – a bruttó minimálbérek.
Varga kiemelte: 21 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás az országban, a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen – ebből 100 ezren a versenyszférában helyezkedtek el –, a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az európai uniós átlag, 10 százalék alá csökkent.
A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően, ezenkívül az előző kormányok mulasztását pótolva a kabinet emelte az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is. Csak októberben több mint 6 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, ezzel sorozatban tizedik hónapja tart a vásárlóértékük emelkedése, ami tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését.
