A magyar választások után néhány nappal azonnal mozgásba lendültek a brüsszeli intézmények. Nem kellett sokat várni: ahogy A tanú című filmben Virág elvtárs fogalmaz: „a kulturális forradalom egy fontos posztján” jelentkeztek be, a genderideológiában, hogy jogi eszközökkel, de „politikailag gyúrják át a kérdést” – jelentkezett a közösségi oldalán Orbán Balázs.

A miniszterelnök politikai igazgatója felidézte, a Fidesz egyik legfontosabb döntése volt a 2021-es gyermekvédelmi törvény elfogadása, amely egyszerre szabott gátat a genderpropaganda médiában és reklámokban való terjesztésének, fellépett a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, és világos határt húzott az iskolai nevelés területén is. A törvény kimondta: a szexuális nevelés kérdéseiben, különösen kisgyermekkorban, nincs helye ideológiai kampányoknak. Az oktatás és a média nem válhat kísérleti tereppé.
Széles társadalmi akarat
– Ez nem egy szűk politikai álláspont volt, hanem széles társadalmi akarat. A magyar emberek a témában rendezett népszavazáson is világosan jelezték: a gyermeknevelés elsődleges felelősei a szülők, és nem fogadják el, hogy érzékeny, identitást érintő kérdésekben az állam vagy külső szereplők írják felül ezt a jogot. A népszavazás eredménye ezt az álláspontot megerősítette – húzta alá.
A politikus szerint a vita lényege abban ragadható meg, hogy ismeretterjesztés és felvilágosítás címén olyan tartalmak jelennek meg az oktatási intézményekben, amelyeket a kritikusok genderpropagandaként írnak le – hasonlóan több nyugat-európai gyakorlathoz. A magyar szabályozás mögött az az alapvető megfontolás áll, hogy a kiskorúak védelme elsőbbséget élvez:
széles társadalmi meggyőződés, hogy az identitást és a szexuális fejlődést érintő kérdésekkel nem a legérzékenyebb életkorban és nem intézményi keretek között kell találkozniuk a gyerekeknek, amikor testi, lelki és pszichoszexuális értelemben még különösen befolyásolhatók.
Orbá Balázs rámutatott, ezzel szemben az Európai Unió Bírósága érvelése a hátrányos megkülönböztetés tilalmára épül, különösen a nemi identitás és a szexuális irányultság alapján. A magyar álláspont szerint azonban a kérdés nem diszkriminációs természetű, hanem hatásköri és nevelési kérdés: arról szól, hogy – különösen kisgyermekkorban – a szexuális nevelés elsődlegesen a szülők felelőssége, és a szülőknek joguk van meghatározni gyermekük nevelésének módját és tartalmát.




















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!