Megindult a diákroham a nyári állásokért

Eindult a roham a nyári diákmunkákért – de hogyan éri meg jobban a nyári munka, iskolaszövetkezeteken keresztül vagy közvetlenül a céggel szerződést kötve?

diákmunka illusztráció Fotó: Csapó Balázs

A diákmunka alkalmazása nem csupán pénzügyi megtakarítást, hanem jelentős adminisztrációs tehermentesítést is jelent a cégeknek, így a diákmunka már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Egyre erősebb költségteherrel szembesülnek a vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetben. A MŰISZ Iskolaszövetkezet szerint ez a helyzet pedig ráirányítja a figyelmet a rugalmasabb foglalkoztatási formákra.

A szervezet szerint az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás legnagyobb előnye a közvetlen munkaviszonnyal szemben a járulékmentes foglalkoztatás, a plusz kiadások nélküli óraalapú elszámolás, amely költségként leírható, illetve az, hogy a partnercégnek nem kell saját foglalkoztatási jogviszonyt létesítenie a diákokkal. A diákmunkák esetén a teljes munkajogi és bérszámfejtési adminisztrációt az iskolaszövetkezet végzi, így a munkáltatói bejelentések, a jelenléti ívek kezelése és a bérszámfejtés mind a szervezetek feladata. Ez a modell gyakorlatilag kockázatmentes munkaerő-bevonást tesz lehetővé. A MŰISZ az előnyök között sorolja fel, hogy nincs felmondási idő, a diákfoglalkoztatás tehermentesíti a HR-t és kiszámíthatóságot biztosít. A létszám rugalmasan, akár napról napra az igényekhez igazítható, megszűnnek a munkaviszony-megszüntetéssel járó adminisztratív kötelezettségek, a vállalatok adminisztratív többletterhelés nélkül juthatnak gyors segítséghez.

Forrás: Pixabay

Költséghatékonyság és rugalmasság

A MŰISZ Iskolaszövetkezet tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákmunka már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi óriáscégekig bármilyen méretű szervezet aktívan támaszkodik erre a foglalkoztatási formára. Bár a cégek motivációi eltérők lehetnek, a költséghatékonyság és a rugalmasság univerzális hívószóvá vált. A szektorokban a tudatos tervezés figyelhető meg: a turizmus-vendéglátás, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a logisztika kifejezetten a diákokra optimalizálja a szezonális csúcsterheléseket, mivel a fiatalok gyorsan betanítható és jól mozgósítható munkaerőt jelentenek. 

 

Gyors reakció a hirtelen igényekre

A csúcsszezon küszöbén kritikus kérdés a reakcióidő. A MŰISZ adatai alapján az iskolaszövetkezetek a nyári szezonban akár 24 órán belül képesek nagyobb létszámot biztosítani. Nem úgy, mint tanév közben, amikor jellemzően néhány munkanapra van szükség, hogy jelentős számú diákot toborozhassanak. A gyorsaságot ugyanakkor befolyásolja a munkakör jellege, a helyszín és a kínált bérszint is.
A szervezet arra is felhívja a munkáltatók figyelmét, hogy felmérésük szerint

 a nappali tagozatos hallgatók körében kiemelkedő a munkavállalási hajlandóság, hiszen a megkérdezettek 65,1 százaléka jelenleg is dolgozik valamilyen formában. 

A munkakeresési preferenciákat tekintve a válaszadók többsége, 71,4 százaléka a rugalmas időbeosztást tartja a legfontosabb szempontnak, amelyet szorosan követ a magas órabér igénye 67,1 százalékkal. A hallgatók 44,3 százaléka már rendelkezik tapasztalattal az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavállalás terültén. Az adminisztratív és irodai munkák a legnépszerűbbek, a hallgatók 75,7 százaléka szívesen dolgozna ezen a területen.

Az iskolaszövetkezeti forma Magyarországon már több mint harmincéves múltra tekint vissza. Bár a cégek többsége pontosan ismeri a szövetkezeti diákmunka rendszerét, az információhiány vagy az óvatosság még gátat szabhat az együttműködésnek.

 

Tévhitek és a valóság az iskolaszövetkezeti munkavállalásról

Sok diákban élnek téves elképzelések az iskolaszövetkezetek szerepéről, pedig a legtöbb munkakörülményt érintő kérdésben – mint a bérek meghatározása, a kafetéria, az utazási támogatás vagy a munkaeszközök minősége – valójában a partnercégek döntenek. Fontos tisztázni, hogy 

a szövetkezetek nem vonnak el a diákok béréből: a megajánlott összeget a tanulók teljes egészében megkapják, a cégek által fizetett pluszköltség pedig az adminisztrációs és hirdetési feladatokat fedezi.

Emellett érdemes tudni, hogy a kifizetésekre nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény vonatkozik, a kiválasztási folyamat gyorsasága és a visszajelzés elmaradása pedig többnyire szintén a befogadó cégeken múlik, nem a közvetítő szövetkezeten. A tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálja ezt a hatékony modellt, az a növekvő munkaerőpiaci kihívások mellett hosszú távon is rendszeres alkalmazóvá válik.