Elkészült az év egyik legfontosabb vitaanyaga, már el is küldték a Pénzügyminisztériumba

A vállalkozói körökben erős az igény a korábbi katarendszer visszaállítására, ugyanakkor több reformjavaslat is született a visszaélések kockázatának csökkentésére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elkészítette és a Pénzügyminisztérium részére elküldte a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. Az MKIK anyaga több főbb koncepciót és azok lehetséges alváltozatait mutatja be. Cikkünkben a kata öt főbb lehetséges visszaállítási irányát mutatjuk be az MKIK anyaga alapján.

Fotó: Németh András Péter

A modell főbb elemei:

• havi 50 ezer forintos fix tételes adó;
• lehetőség a havi tétel 75 vagy 100 ezer forintra emelésére, magasabb társadalombiztosítási jogosultság mellett;
• alapvetően lakossági (B2C) ügyfélkörben működő vállalkozásokra terjedne ki;
• évi 18 millió forintos bevételi keret, amely akár az áfamentességi határhoz is igazítható;
• új elemként az éves keret 10-20 százalékáig költségelszámoló vállalkozások (B2B ügyfelek) részére is lehetne számlázni (a vállalkozás másik vállalatnak szolgáltat).

II. javaslat: visszatérés az eredeti katához, inflációkövető módosításokkal

A második javaslat abból indul ki, hogy 2013 és 2027 között a forint hozzávetőleg 80 százalékot veszített értékéből, ezért az eredeti kata paramétereit ennek figyelembevételével kellene visszaállítani.

A javaslat szerint:

• havi 100 ezer forintos tételes adó lenne érvényben;
• évi 12 millió forintos bevételi határ maradna;
• ismét lehetővé válna mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleknek történő számlázás.

Az anyag megállapítása szerint a korábbi rendszer egyik legfontosabb kérdése a színlelt foglalkoztatás kiszűrése volt. Felmerülhet ugyan a korábban alkalmazott, megbízónkénti 3 millió forintos korlát visszahozatala, azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint ez nem érte el a kívánt eredményt.

A szabályozás ugyanis több módon is megkerülhetőnek bizonyult:

• kapcsolt vállalkozások bevonásával;
• közvetítő cégek létrehozásával;
• családtagok alkalmazásával;
• projektek mesterséges feldarabolásával.

A fix összeghatárok helyett ezért egy koncentrációs vizsgálat bevezetése is felmerült. Ennek lényege, hogy ha egy kataalany éves árbevételének több mint 50 vagy 75 százaléka egyetlen megrendelőtől származik, akkor:

• automatikus többletközteher keletkezzen, vagy
• NAV-kockázati jelzés induljon.

A pontos küszöbértéket a hatósági adatok alapján lehetne meghatározni.

III. javaslat: differenciált kata a megrendelői szerkezet alapján

A 2022-es szigorítás idején a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Music Hungary szakértői egy olyan többtételes katamodellt dolgoztak ki, amely különbséget tett volna:

• a sok ügyféllel dolgozó vállalkozók;
• a kevés vagy egyetlen megrendelőtől függő vállalkozók;
• a főállású és mellékállású katások között.

A javaslat célja az volt, hogy a rendszer megőrizze egyszerűségét, miközben mérsékelje a visszaélések lehetőségét. A javaslat lényegét a következő táblázat tartalmazza:

 

A kamara álláspontja szerint amennyiben a kormányzati adatok mégis jelentős múltbeli visszaéléseket igazolnak, több olyan alternatív modell is rendelkezésre áll, amely ezek hatását számottevően csökkentheti.

A tapasztalatok alapján a problémák a színlelt munkaviszonyoktól egészen addig terjedtek, hogy egyes esetekben a kata lényegesen kedvezőbb adóterhet jelentett az osztalékként történő jövedelemkivételnél. Ezt tovább erősítette, hogy a fix összegű adó megfizetése után további adófizetési kötelezettség nem merült fel, ami egyes esetekben ösztönözhette a fennmaradó bevételi keret „értékesítését”.

IV. javaslat: többletadó a cégeknek kiállított számlák után

Szakmai szempontból ígéretes iránynak tekinthető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) által javasolt reformmodell.

A közös alapelv szerint a költségelszámolásra jogosult vállalkozások felé történő számlázást többletadó terhelné, így megszűnne a céges számlák utáni „ingyenes” adózási lehetőség.

Az MKOE szerint:

• a kisadózó 15 százalékos többletadó megfizetése mellett számlázhasson cégeknek;
• az adót a NAV állapítsa meg, közölje és szedje be negyedévente;
• az ügyletet ne terhelje tranzakciós illeték.

A javaslat további elemei:

• havi 50 ezer forintos tételes adó;
• választható havi 75 vagy 100 ezer forintos emelt adó;
• minden B2B számlára 15 százalékos különadó;
• évi 18 millió forintos bevételi keret.

Az MKIK alternatívát jelenít meg vitaanyagában erre a javaslatra építve. Ez a következő főbb elemeket tartalmazza: az MKIK javaslata szerint a többletadót nem a katás vállalkozó, hanem a megrendelő fizetné meg. Ebben az esetben a közteher mértéke 17,75 százalék lenne, amelyet célszerűen 18 százalékban lehetne meghatározni.

A konstrukció elsődleges előnye, hogy nem növeli a kisvállalkozók adminisztrációs terheit.

A számítás logikája szerint 100 forint számlaértékhez 17,75 forint többletadó társulna, így a teljes ügyletérték 117,75 forint lenne. Ebben az esetben a többletadó aránya megegyezik a 15 százalékos adóterheléssel, amelyet a vállalkozó fizetne.

V. javaslat: bevezethető lenne egy „szociális kata” a legkisebb bevételű vállalkozóknak

A javaslatcsomag egyik új eleme egy úgynevezett szociális kata létrehozása, amely elsősorban az alacsonyabb bevételű vállalkozók számára biztosítana egyszerű és kedvező adózási lehetőséget.

A modell szerint:

• évi 0–3 millió forint bevételig havi 50 ezer forintos tételes adót kellene fizetni;
• 3 és 6 millió forint közötti bevétel esetén minden számlát – függetlenül attól, hogy magánszemély vagy vállalkozás a megrendelő – további 15 százalékos adó terhelne.

A javaslat egyik nyitott kérdése, hogy szükséges-e bizonyos iparágakhoz vagy tevékenységi körökhöz kötni a szociális kata választásának lehetőségét.

A kezdeményezés mögött meghúzódó elv hasonló a kormányzat személyi jövedelemadó-csökkentési politikájához: a kisebb jövedelmű vállalkozók adóterhe maradjon alacsony.

A számítások szerint a havi 50 ezer forintos tételes adó 3 millió forintos éves bevétel mellett mintegy 20 százalékos közterhet jelentene.

A javaslat készítői szerint ez még ebben a formában is kedvezőbb lehet, mint az azonos összeg munkaviszonyból származó jövedelemként történő megszerzése.

A maximálisan megengedett, 6 millió forintos éves bevétel esetén az összesített adóteher körülbelül 17,5 százalékra csökkenne.

Változhat a jogosultak köre is

További szakmai kérdésként merült fel a jelenlegi kata egyik korlátozása, amely szerint az adózási forma csak azok számára választható, akik nem rendelkeznek főállású munkaviszonnyal és nem nyugdíjasok.

A javaslat szerint ez a korlátozás akár teljes egészében megszüntethető lenne. Ennek feltétele ugyanakkor az, hogy a főállás mellett vagy nyugdíjasként vállalkozók a normál szabályok szerint adózzanak, így a rendszer ne válhasson kedvezményes jövedelemkivételi eszközzé.

A szakmai vitában az is felmerült, hogy a korábbi szabályokhoz hasonlóan ismét lehetővé kellene-e tenni a betéti társaságok számára a kata választását.

A javaslat készítőinek álláspontja szerint erre nincs szükség. Érvelésük szerint a kata alapvetően magánszemély vállalkozók számára kialakított adózási forma, és nem illeszkedik a társas vállalkozások működési logikájához.

A visszaélések kezelése: szigorúbb ellenőrzés vagy adósemlegesség?

A vitaanyag korábban kitért arra is, hogy a családi, illetve bizalmi kapcsolatok bizonyos esetekben lehetőséget teremthetnek a szabályok kijátszására.

Elméletileg több szabályozási eszköz is rendelkezésre állhat:

• többlet-adatszolgáltatási kötelezettség előírása;
• külön nyilatkozatok bevezetése;
• automatikus kockázati besorolás alkalmazása a kapcsolt felek között létrejövő ügyletek esetében.

A javaslat készítői azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések jelentős ellenérzést válthatnak ki a vállalkozói körökben, miközben hátráltathatják a kisvállalkozások együttműködéseit és hálózatépítését is. Éppen ezért a dokumentum készítői inkább olyan adómértékek kialakítását tartják célszerűnek, amelyek közel adósemleges helyzetet teremtenek a különböző ügyletformák között. Álláspontjuk szerint ezzel a visszaélések jelentős része külön adminisztratív korlátozások nélkül is megelőzhető lenne.

Több modell akár egyszerre is működhetne

Az elemzés szerint nem kizárt, hogy a különböző katamodellek párhuzamosan, egymás mellett választható formában jelenjenek meg. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyéni vállalkozók adóztatását nem elszigetelten, hanem az egész adórendszer részeként érdemes kezelni. A különböző adózási formák összehangolt felülvizsgálata és újragondolása hosszabb folyamatot igényelhet.

A javaslattevők szerint egy átfogó, adatalapú elemzésre épülő reform kidolgozásának, társadalmi és szakmai egyeztetésének, valamint bevezetésének reális időpontja 2028. január 1. lehetne. A végleges rendszer kialakításáig felmerült egy átmeneti időszak bevezetése is.

Ennek keretében 2027-ben a különböző javaslatok ideiglenes szabályozásként működhetnének, enyhítve a jelenleg tapasztalható problémákat. Egy ilyen átmeneti modell lehetőséget adna arra is, hogy a döntéshozók valós adatok alapján vizsgálják meg az egyes megoldások működését, mielőtt végleges szabályozás születik.