Az alacsony, 1,9 százalékos I–X. havi infláció mellett így 3,2 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérni az év elejétől. A 2013. január–októberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt. A versenyszférában foglalkoztatottak átlagosan 238 400, míg a közszférában – a közfoglalkoztatottakat nem számítva – dolgozók 223 700 forintot kerestek. A családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset január–október időszakban tovább emelkedve 149 200 forint volt nemzetgazdasági szinten, ez az előző évi adathoz képest 5,2 százalékkal magasabb értéket jelent.
A versenyszférában a nettó keresetek 5,3, a közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 6,8 százalékkal növekedtek ebben az időszakban. A reálbérek mindkét szektorban tovább emelkedtek, nemzetgazdasági szinten pedig 3,2 százalékos reálbér-növekedésről beszélhetünk a 2013. január–októberi időszakot tekintve. A közfoglalkoztatás hatása nélkül a közszférában bekövetkezett átlagos reálbér-növekedés meghaladta a versenyszféra átlagát.
A havi adatokat tekintve, az év tizedik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 229 900 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 5,7 százalékkal magasabb az előző évi adathoz viszonyítva. A nettó bér – amely 150 600 forintot tett ki – 7,2 százalékkal nőtt 2012 októberéhez képest. Az októberi, alacsonynak mondható 0,9 százalékos éves inflációval számolva 6,2 százalékkal ért többet a keresetünk reálértelemben.
A bérek adóterhének idei mérséklődése, valamint a rezsicsökkentés hatására a keresetek reálértékének megalapozott erősödése elősegíti a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás bővítését, továbbá kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására. A korábban megjelent, várakozásokon felüli ipari és építőipari adatokat látva elérhetőnek tűnik a kormány célja, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állítsa.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy valóban reálbér-növekedést jelent a minimálbér emelése. Az ING elemzője szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér-emelés mértékét meghaladja a 2014-re várt gazdasági növekedés, míg az Erste szakértője szerint mérsékelt hatása lesz a foglalkoztatásra, a járulékbevételek azonban emelkedhetnek.
