Mind foglalkoztatási, mind a vállalatok profitabilitása szempontjából kedvező megállapodás született Balatoni András, az ING makroelemzője szerint. A szakértő kifejtette, hogy mivel a várt, 2 százalék körüli vagy valamivel a feletti gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést – amely az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében –, javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre.
Az elemző szerint ennek köszönhetően a vállalati beruházások is bővülhetnek, ami javítja a foglalkoztatást. Balatoni András úgy vélekedett, hogy nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Mivel a legfrissebb adatok szerint a belső fogyasztásban is fordulat látszik, a nemzetgazdasági ágazatok széles bázisa meg tudja vagy meg tudná lépni a 3,5 százalékos béremelést a nem minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál is – mondta a szakértő.
A 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent – mondta el Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a kormány által várt 2,4 százalékkal szemben az Erste 2 százalékos inflációt vár 2014-ben, sőt itt lefelé mutató kockázatok vannak. Úgy véli ugyanakkor, hogy az emelés nem okoz kiesést a foglalkoztatásban, vagyis nem vezet elbocsátásokhoz.
Gabler Gergely kifejtette: a feketefoglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, azoknál a cégeknél pedig, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, egyébként is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat. A szakértő véleménye szerint a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz az emelésnek, ugyanakkor kedvező, hogy az államkasszába több járulékbevétel folyhat be a megemelt minimálbér után.
