Van még tovább, szocialisták? – 36 éves az MSZP

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utódjaként. A formáció azóta is a magyar baloldal szereplője maradt, ám fénykorához képest mára eljelentéktelenedett. Az MSZP története 36 év távlatában alapjában véve a kormányzati botrányokról, a pártvagyon feléléséről és az elhúzódó ellenzéki létről tesz tanúbizonyságot.

Az MSZP történetének harminchat esztendejére ráolvadt a felelőtlen gazdaságpolitika és az ország érdekeivel szembeni bűnök árnya. 2018-ban a párt Hajdú-Bihar megyei választmánya így vallott az akkori országgyűlési választásról szóló állásfoglalásában: „Az MSZP ma egy értékek, saját történet nélküli párt. Nincs válaszunk arra, hogy mit is jelent a XXI. században a baloldaliság, a szociáldemokrácia. Nincsenek hívószavaink, üzeneteink.” Sokatmondó látlelet. De hogy jutott idáig a párt?

Horn Gyula tette kormányzó párttá az MSZP-t (Forrás: Origo)

Kommunista örökségből fakad az MSZP története

A 33 évet megélt MSZMP (elődje, az MSZDP nyolc évet volt színen) 1989-ben feloszlatta önmagát, és Magyar Szocialista Párt (MSZP) néven alakult újjá úgy, hogy vezető politikusai szinte ugyanazok maradtak, de az irányelvek megváltoztak. A Nyers Rezső vezetésével létrehozott MSZP nem szakadt el teljesen az MSZMP-től, és a mai napig azonosítható a Kádár-rendszer örökségével.

Az új párt a még valódi kontroll nélküli kormányzat, a Németh-kormány támogatását maga mögött tudva készülhetett az 1990-es, első szabad parlamenti választásra. Bár ezen nem szerepeltek jól (kilenc százalékot kaptak), a vezetés higgadtan fogadta az eredményt. Szakértők szerint pontosan tudhatták azt is, hogy szerteágazó kapcsolati és vagyoni hálózatuk óriási megtartóerővel bír, ezáltal soraikat rendezve készülhettek az ellenzéki szerepre, amely az említett politikai és gazdasági tőkével 1994-ben választási győzelemhez segítette a pártot.

Az MSZP 1994-ben magához is ragadta a kormányrudat Horn Gyula vezetésével. Az ő személyében a pufajkás múlt végképp beszennyezte a szocialisták históriáját, és megingatta a párt jövőjét.

Ahogy a Horn-kormány által az SZDSZ-szel kötött koalícióban bevezetett Bokros-csomag is, amely mind a mai napig a brutális megszorítások szimbóluma.

Hogy a vér nem válik vízzé, bizonyítja, hogy a névadó expénzügyminiszter, Bokros Lajos az utóbbi években is síkra szállt a népnyúzás mellett: 2022-ben támadta a rezsicsökkentést, az extraprofitadót és az ársapkát is.

Medgyessy Péter, avagy a D–209-es

Négy év Fidesz-kormányzat (1998–2002) után 2002-ben visszaevickélt az MSZP, de Horn helyett Medgyessy Péterrel az élen. Az új szocialista kormányfőhöz kötődő D–209-es ügy a baloldal megkérdőjelezhető múltjának újabb ékes bizonyítéka lett. A botrány 2002-ben, az MSZP–SZDSZ-koalíció megalakulása után robbant ki, amikor kiderült, hogy

Medgyessy 1977 és 1982 között a BM III/II. csoportfőnökségénél (kémelhárítás) dolgozott szigorúan titkos tisztként, „D–209” fedőnéven.

Mindennek eltitkolása tökéletesen beleillik abba a sorba, amely később az őszödi beszédben és a Gyurcsány-korszakban csúcsosodott ki: a szocialisták nemcsak a párttagságukat, de az egész országot is megvezették a hatalom megtartásáért. A D–209-es botrány az MSZP politikai hitelességét rombolta, és megerősítette azt a jobboldali narratívát, hogy a baloldal továbbra is a régi, besúgó állam embereivel van tele.

Gyurcsány markában

Gyurcsány Ferenc 2004 nyarán vette át a miniszterelnöki pozíciót Medgyessytől, és hamar ékes bizonyítékát adta, hogy az általa vezetett baloldal nem képviseli a nemzeti érdekeket. Gyurcsány ugyanis a külhoni magyarok kettős állampolgárságának megadásáról szóló, 2004. december 5-i népszavazás idején nem állt a nemzeti ügy mellé. Sőt,

a külhoni nemzettestvérek ellen hangolta a közvéleményt,

amelynek hatása manapság csúcsosodik ki a DK és Tisza által gerjesztett gyűlöletcunamival, amely az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarokat célozza.

Gyurcsány a külhoni magyarsággal szembefordította a választóit (Fotó: Németh András Péter)

A színre lépett új szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc 2006 májusában elmondott, majd szeptemberben kiszivárgott botrányos balatonőszödi beszéde mára a teljes baloldal morális és politikai hiteltelenségének igazi origójának számít. Ez a beszéd bizonyítja a szocialisták felelőtlenségét és a magyar lakossággal szembeni nyílt hazugságait. Kiderült, hogy

az MSZP az őszödi beszédben leleplezett hazugságokkal, az ország valós helyzetének elhallgatásával nyerte meg a választásokat, majd amikor a hazugságbeszéd kiszivárgott, az utcai tüntetések során a szemkilövetésig fajuló brutális rendőri erőszakkal léptek fel a saját népük ellen.

A Kovács László, Hiller István és Lendvai Ildikó nevével fémjelzett MSZP ekkorra hiteltelenné tette az egész hazai baloldalt. Hiába vette át 2009-ben Bajnai Gordon a miniszterelnöki stafétát, a szocialista kormányzat a 2010-es választásra gazdasági romokat, eladósodott országot és elszegényedett embereket hagyott maga után.

Villanyoltás: elkallódott a 330 milliárdot érő MSZP-vagyon

Az MSZP alapításától számított 36 év alatt felélte elődjétől, az MSZMP-től örökölt elképesztő méretű vagyonát. A rendszerváltás hajnalán, 1988 végén az összvagyon 10,279 milliárd forint volt (ebből 7,6 milliárdot tettek ki az ingatlanok). Ez a tízmilliárdos összeg a pénzértékindex alapján (az ingatlanok infláción felüli növekedését nem számolva) 2023-ban több mint 300 milliárd forintot, mára pedig további tízszázalékos emelkedéssel 330 milliárd forintot érne.

A Villányi úti „Vörös erődtől” is megszabadultak (Fotó: Teknős Miklós)

A Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet által is vizsgált, máig vitatott úton megszerzett pénz és ingatlanok nagy része azonban eltűnt, a párt pedig az utolsó tartalékait éli fel. A parlamenti küszöb alá mért mikropárt tavaly eladta utolsó jelentős ingatlanát is, a Szociális Demokráciáért Alapítványhoz köthető Villányi úti székházát, amelyben nemzetközi diákszállót alakítanak ki. Ezzel a szocialisták, akik 1990-ben még 365 ingatlannal rendelkeztek, a végső megsemmisülés közelébe kerültek.

Monstrumból törpepárt

A 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás idején az MSZP fokozatosan marginalizálódott. A Mesterházy Attila és Tóbiás József nevével fémjelzett megújulási kísérletek sorozata kudarcot vallott. A párt fokozatosan a bukott baloldal egyik szimbólumává vált, amely nem képes önállóan, stabil pártprogrammal és új vezetőkkel (mint Tóth Bertalan, Komjáthi Imre vagy Kunhalmi Ágnes) talpra állni.

MSZP majális – a bomlás jegyében (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Számot vetve a jelennel, a párt tagsága elöregedett, támogatottsága pedig az ellenzéki oldalon is nullához közelít. A kongresszusok és a választmányi döntések is csak a belső harcokat és a széteső frakció létéért folytatott küzdelmet mutatják.

Mindeközben az egykori SZDSZ és az MSZP kulcsfigurái rendre megjelennek Magyar Péter pártja körül, mintha csak a múlt politikai szereplői szeretnének újra talajt fogni.

Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere például a hírek szerint jogi tanácsadóként kapcsolódhat a Tisza Párt munkájához, gazdaságpolitikai vonalon pedig Surányi György neve merült fel. A baloldalhoz kötődő és most Magyar Péter tanácsadójaként tevékenykedő korábbi jegybankelnök nemrég fenntarthatatlannak nevezte az édesanyák adókedvezményét.

Az MSZP korábbi vezetői közül Lendvai Ildikó, a szocialisták egykori frakcióvezetője pedig kijelentette: jobb híján a Tiszára fog szavazni 2026-ban.

Borítókép:  Merre tovább, MSZP? Kunhalmi Ágnes a Parlamentben (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

További játékainkhoz kattintson ide!