Van még tovább, szocialisták? – 36 éves az MSZP

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utódjaként. A formáció azóta is a magyar baloldal szereplője maradt, ám fénykorához képest mára eljelentéktelenedett. Az MSZP története 36 év távlatában alapjában véve a kormányzati botrányokról, a pártvagyon feléléséről és az elhúzódó ellenzéki létről tesz tanúbizonyságot.

2025. 10. 14. 5:19
 Kunhalmi Ágnes (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZP 1994-ben magához is ragadta a kormányrudat Horn Gyula vezetésével. Az ő személyében a pufajkás múlt végképp beszennyezte a szocialisták históriáját, és megingatta a párt jövőjét.

Ahogy a Horn-kormány által az SZDSZ-szel kötött koalícióban bevezetett Bokros-csomag is, amely mind a mai napig a brutális megszorítások szimbóluma.

Hogy a vér nem válik vízzé, bizonyítja, hogy a névadó expénzügyminiszter, Bokros Lajos az utóbbi években is síkra szállt a népnyúzás mellett: 2022-ben támadta a rezsicsökkentést, az extraprofitadót és az ársapkát is.


Medgyessy Péter, avagy a D–209-es

Négy év Fidesz-kormányzat (1998–2002) után 2002-ben visszaevickélt az MSZP, de Horn helyett Medgyessy Péterrel az élen. Az új szocialista kormányfőhöz kötődő D–209-es ügy a baloldal megkérdőjelezhető múltjának újabb ékes bizonyítéka lett. A botrány 2002-ben, az MSZP–SZDSZ-koalíció megalakulása után robbant ki, amikor kiderült, hogy

Medgyessy 1977 és 1982 között a BM III/II. csoportfőnökségénél (kémelhárítás) dolgozott szigorúan titkos tisztként, „D–209” fedőnéven.

Mindennek eltitkolása tökéletesen beleillik abba a sorba, amely később az őszödi beszédben és a Gyurcsány-korszakban csúcsosodott ki: a szocialisták nemcsak a párttagságukat, de az egész országot is megvezették a hatalom megtartásáért. A D–209-es botrány az MSZP politikai hitelességét rombolta, és megerősítette azt a jobboldali narratívát, hogy a baloldal továbbra is a régi, besúgó állam embereivel van tele.

 

Gyurcsány markában

Gyurcsány Ferenc 2004 nyarán vette át a miniszterelnöki pozíciót Medgyessytől, és hamar ékes bizonyítékát adta, hogy az általa vezetett baloldal nem képviseli a nemzeti érdekeket. Gyurcsány ugyanis a külhoni magyarok kettős állampolgárságának megadásáról szóló, 2004. december 5-i népszavazás idején nem állt a nemzeti ügy mellé. Sőt,

a külhoni nemzettestvérek ellen hangolta a közvéleményt,

amelynek hatása manapság csúcsosodik ki a DK és Tisza által gerjesztett gyűlöletcunamival, amely az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarokat célozza.

MSZP népszavazás plakátok
2004.12.08. fotó: Németh András Péter
Gyurcsány a külhoni magyarsággal szembefordította a választóit (Fotó: Németh András Péter)

A színre lépett új szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc 2006 májusában elmondott, majd szeptemberben kiszivárgott botrányos balatonőszödi beszéde mára a teljes baloldal morális és politikai hiteltelenségének igazi origójának számít. Ez a beszéd bizonyítja a szocialisták felelőtlenségét és a magyar lakossággal szembeni nyílt hazugságait. Kiderült, hogy

az MSZP az őszödi beszédben leleplezett hazugságokkal, az ország valós helyzetének elhallgatásával nyerte meg a választásokat, majd amikor a hazugságbeszéd kiszivárgott, az utcai tüntetések során a szemkilövetésig fajuló brutális rendőri erőszakkal léptek fel a saját népük ellen.

A Kovács László, Hiller István és Lendvai Ildikó nevével fémjelzett MSZP ekkorra hiteltelenné tette az egész hazai baloldalt. Hiába vette át 2009-ben Bajnai Gordon a miniszterelnöki stafétát, a szocialista kormányzat a 2010-es választásra gazdasági romokat, eladósodott országot és elszegényedett embereket hagyott maga után.

 

Villanyoltás: elkallódott a 330 milliárdot érő MSZP-vagyon

Az MSZP alapításától számított 36 év alatt felélte elődjétől, az MSZMP-től örökölt elképesztő méretű vagyonát. A rendszerváltás hajnalán, 1988 végén az összvagyon 10,279 milliárd forint volt (ebből 7,6 milliárdot tettek ki az ingatlanok). Ez a tízmilliárdos összeg a pénzértékindex alapján (az ingatlanok infláción felüli növekedését nem számolva) 2023-ban több mint 300 milliárd forintot, mára pedig további tízszázalékos emelkedéssel 330 milliárd forintot érne.

A Villányi úti „Vörös erődtől” is megszabadultak (Fotó: Teknős Miklós)

A Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet által is vizsgált, máig vitatott úton megszerzett pénz és ingatlanok nagy része azonban eltűnt, a párt pedig az utolsó tartalékait éli fel. A parlamenti küszöb alá mért mikropárt tavaly eladta utolsó jelentős ingatlanát is, a Szociális Demokráciáért Alapítványhoz köthető Villányi úti székházát, amelyben nemzetközi diákszállót alakítanak ki. Ezzel a szocialisták, akik 1990-ben még 365 ingatlannal rendelkeztek, a végső megsemmisülés közelébe kerültek.


Monstrumból törpepárt

A 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás idején az MSZP fokozatosan marginalizálódott. A Mesterházy Attila és Tóbiás József nevével fémjelzett megújulási kísérletek sorozata kudarcot vallott. A párt fokozatosan a bukott baloldal egyik szimbólumává vált, amely nem képes önállóan, stabil pártprogrammal és új vezetőkkel (mint Tóth Bertalan, Komjáthi Imre vagy Kunhalmi Ágnes) talpra állni.

20250501 -- Majális a Városligetben, MSZP. // fotó: Hatlaczki Balázs
MSZP majális – a bomlás jegyében (Fotó: Hatlaczki Balázs)


 

Számot vetve a jelennel, a párt tagsága elöregedett, támogatottsága pedig az ellenzéki oldalon is nullához közelít. A kongresszusok és a választmányi döntések is csak a belső harcokat és a széteső frakció létéért folytatott küzdelmet mutatják.

Mindeközben az egykori SZDSZ és az MSZP kulcsfigurái rendre megjelennek Magyar Péter pártja körül, mintha csak a múlt politikai szereplői szeretnének újra talajt fogni.

Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere például a hírek szerint jogi tanácsadóként kapcsolódhat a Tisza Párt munkájához, gazdaságpolitikai vonalon pedig Surányi György neve merült fel. A baloldalhoz kötődő és most Magyar Péter tanácsadójaként tevékenykedő korábbi jegybankelnök nemrég fenntarthatatlannak nevezte az édesanyák adókedvezményét.

Az MSZP korábbi vezetői közül Lendvai Ildikó, a szocialisták egykori frakcióvezetője pedig kijelentette: jobb híján a Tiszára fog szavazni 2026-ban.

Borítókép:  Merre tovább, MSZP? Kunhalmi Ágnes a Parlamentben (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.