A világméretű energia- és háborús válság közepén Bokros Lajos is úgy érezte, hogy itt a kiváló alkalom a megszólalásra és egy kis szakértésre.– Az önkényuralom kormánya korábbi intézkedéseinek sorozatával jelentős kárt okozott a magyar gazdaságnak, ezzel elmélyítette azt a gazdasági válságot, amire most az orosz imperialista háború és a világgazdasági – de különösen az energiaválság – ráerősít – csapott rögtön a közepébe a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere, a rendszerváltás utáni időszak legbrutálisabb megszorítócsomagjának névadója. Szerinte nem igaz az a kormányzati állítás, hogy mindennek kizárólag külső oka lenne: 2008-hoz hasonlóan Magyarország ismét rendkívül meggyengült állapotban fogadta a világgazdaság újabb negatív hatásait. Hangoztatta: az Orbán-kormány jelentős mértékben hozzájárult az infláció elszabadulásához, továbbá fontos azt is látni, hogy a rezsicsökkentés miatt keletkező veszteség több száz milliárd forintra rúg, amit az államháztartás nyel le.
– Azonnal fel kellene adnia a kormánynak mind a rezsicsökkentést, mind az extraprofitadót, valamint az ársapkát – jelentette ki Bokros Lajos. Hozzátette: ha az energiát a lakosság jelentős része – különösen azok, akik nem is szorulnak rá – beszerzési ár alatt veszi, akkor valahol veszteség keletkezik.
Azt gondolom, hogy a rezsicsökkentés zsákutca, a nemzeti károkozás maximumra húzása, amit azonnal abba kell hagyni. Gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai szempontból is teljesen elhibázott lépés. A kampányban az ellenzék gyáva volt kimondani, hogy a rezsicsökkentés káros
– nyomatékosította.
Bokros Lajos ugyanakkor a kata bevezetését is rossz ötletnek nevezte, viszont a probléma szerinte nem ott volt, ahol a legtöbbet beszéltek róla: – A kata többek között arról szólt, hogy legálisan ne kelljen elég társadalombiztosítási járulékot fizetni. Éppen ezért szembesülnek sokan azzal, hogy nyugdíjasként a meleg vízre sem elég a juttatásuk – jelentette ki. Szerinte egyetlen, egységes, normális vállalkozói adórendszerre van szükség, ahol a kisebb vállalkozó alacsonyabb, ötszázalékos kulccsal adózik, a közepes tízzel, a nagy pedig 15-tel. Utóbbi pont az a szint, mint a globális minimumadó. Bokros Lajos szerint most eljött az igazság pillanata, kipukkadt a költségvetés, nem bírja ezt a sok száz milliárdos, fölösleges, a gazdaság fejlődését, a termelékenységet, hatékonyságot romboló pénzszórást.
Emlékezetes: a Bokros-csomag néven elhíresült megszorító csomagot 1995. március 12-én vasárnap hirdették meg. Az intézkedések során a kormány minden lehetséges eszközt megragadott az egyensúly rövid távú helyreállítására. A forintot kilenc százalékkal leértékelték, és bevezették a csúszó leértékelést, amelynek során további három hónapig 1,9, majd havonta 1,3 százalékkal csökkent a nemzeti valuta értéke. A kormány a belföldi kereslet csökkentése érdekében kemény határt szabott a bérkiáramlásnak. Az állami vállalatoknál és a költségvetési intézményekben megállították a fizetések növekedését. Szeptembertől bevezették a tandíjat a felsőoktatásban, és átalakult a szociális ellátások rendszere is. A rászorultság elve alapján leszűkült a családi pótlékra, a gyesre és a szülési segélyre jogosultak köre, ezek nem jártak alanyi jogon. Megszűnt a fogászati ellátás általános és teljes ingyenessége. Csökkent és célzottabb lett a gyógyszerek költségvetési támogatása. Felemelték a kötelező nyugdíjkorhatárt.
