Fizetett hirdetésben uszít külhoni magyar testvéreink szavazati joga ellen Dobrev Klára szektapártja. Igen, megint el akarják venni ezt a jogukat, noha egy, legfeljebb két képviselői hely sorsáról döntenek. Bár Dobrevék magyargyűlölete nem új keletű, a kezünk azért joggal szorul ökölbe.
Kik ezek, miféle létformák? Mit keresnek itt, és miért nem másznak vissza oda, ahonnan 1918-ban előbújtak? Milyen jogon rontanak rá újra meg újra azokra az idegen megszállás és vegzatúra alatt élő testvéreinkre, akik soha nem mondtak le magyar állampolgárságukról, hanem elvették tőlük? Miért bántják azokat, akik sosem költöztek „külföldre”, csupán nyugati „barátaink” húzogatták fölöttük a határt, s átrajzolták őket néhány frissen kitalált országhoz?
Kérdések, amelyeket fölösleges föltennünk Dobrevéknek, úgysem érkezik válasz. Csupán szánalmas selypegés, amellyel kikérik maguknak, hogy nemzetárulók lennének. De hát mégis minek nevezhető az, aki elárulja, megtapossa a legkiszolgáltatottabb magyarokat? Aki elvenné tőlük a szavazati jogot, amely a magyar állampolgársághoz jár, attól elválaszthatatlan? (Azért jár, azért elválaszthatatlan tőle, mert nem létezhet kétszintű állampolgárság.) Már a szeptember eleji évadnyitón meghirdette Dobrev, hogy ráuszulnak a külhoni magyarokra. A napokban beindított internetes reklámjaikban így hergelnek: „A határon túlról döntenek helyettünk, ez túl van egy határon.” Ha ezzel Brüsszelre célozna, még igaza is lenne. Hiszen Brüsszel tényleg ne pampogjon bele olyan törvényeinkbe, intézkedéseinkbe, belügyeinkbe, amelyekbe az uniós alapszerződés szerint nem tehetné.
Például ki és mikor hatalmazta föl őket arra, hogy muszlim honfoglalókat telepítsenek a hazánkba (migránskvóta)? Ki engedte meg nekik, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó oktatásügybe beleavatkozzanak, és a nekünk járó pénzekkel zsaroljanak minket, amiért nem engedjük be a genderőrületet az óvodákba, iskolákba? És így tovább.
Persze, Dobrev gyűlöletkampánya nem Brüsszelre vonatkozik, hanem a külhoni magyarokra.