Csonka Magyarország születik

Hatos Pál művében nem hősöket kiált ki, vagy bűnösöket bélyegez meg. Recenziónk.

Az egész huszadik századi magyar történelem nem csupán szakmai és társadalmi vitáktól tarkított eseménysorozat, de a közvélemény számára is érdekes. Így vagy úgy, de korunk emberének az identitását (kimondva-kimondatlanul, akarva-akaratlan) is megalapozó folyamat. Trianon, 1944–45, a német megszállástól a holokauszt borzalmain át a szovjet bevonulásig, 1956 vagy a rendszerváltozás momentumai egyaránt ezek közé tartoznak.

Hatos Pál történész egy korban ugyan nem túl távoli, de napjainkban is érzelmeket – s annál kevesebb érdemi, tudományosan megalapozott vitát – kiváltó korszakról írt újabb kötetében. Most megjelent munkája előzményeként tekinthetünk az 1918-as összeomlást és forradalmat bemutató Az elátkozott köztársaság, s az első magyarországi kommunista diktatúra, az 1919-es Tanácsköztársaság történetét ismertető Rosszfiúk világforradalma című művére. A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent Hideg polgárháború – Csonka Magyarország születése, 1919–1922 című kötet fókuszában azok a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatok állnak, amelyek meghatározták a trianoni Magyarország létrejöttét – a Kun Béla-féle Tanácsköztársaság bukásától a Bethlen István nevével fémjelzett politikai törekvések térnyeréséig, és a miniszterelnökről elnevezett konszolidációs időszak kezdetéig.

A könyvből kiderül: a megalázott, kifosztott és részben megszállt ország számos társadalmi törésvonal terhe alatt volt kénytelen szembenézni az új problémákkal: az önálló diplomáciai szervezet létrehozásának kihívásától a négyszáz év után visszanyert nemzeti függetlenség megfelelő földolgozásáig.

Az utóbbi dichotómiáját az adja, hogy az önálló Magyarország megszületése a történelmi magyar állam halálával következett be. 

Forrás: Jaffa Kiadó 

Mint eddigi köteteiben, Hatos Pál e könyvében is roppant szerteágazó nézőpontokat és kutatási módszereket arányosan és egyszerre használva fogalmazza meg állításait (az irodalomtudományos értelmezésektől a történeti pszichológiai megközelítésekig, a politikatörténeti tartalmaktól a hétköznap- és társadalomtörténeti momentumokig.) Eredeti, főleg már publikált forrásokra, szakirodalmi földolgozásokra, visszaemlékezésekre, korabeli sajtótudósításokra egyaránt támaszkodott. De olvashatunk könyve lapjain a walesi herceg, a későbbi VIII. Eduárd brit uralkodó budapesti kalandjairól éppúgy, mint a frankhamisítási botrányba keveredett ferences szerzetes, tábori püspök Zadravecz István nézeteiről, vagy a könyvtárigazgatóként jeleskedő, de forradalmárként és ideológusként vitatott emlékezetű Szabó Ervinről, illetve Tormay Cécile és Zichy Rafaelné ügyeiről, sőt a Fidesz 1990-es évekbeli ideológiai útkereséséről is. Roppant széles a könyv referenciatartománya, amely révén a szerző a mai olvasóhoz közelebb hozza a bő száz évvel ezelőtti történéseket.

Hatos Pál művében nem hősöket kiált ki, vagy bűnösöket bélyegez meg (ennek következtében nem is adja a fekete/fehér, vagy a jó/rossz képletének megfelelően a kor leegyszerűsített értékelését), hanem ezek helyett értő és érzékeny módon számításba veszi a történelmi konstrukciók és az utókor ítéleteinek esendőségét is, számolva a történészi szakma megannyi buktatójával. Mint írja: „A »korszak« – minden korszak – elgondolás, konstrukció eredménye, mely oly kényelmesen és hasznosan szolgál, akár egy túrabakancs, ha a múltunk erdejének járt és járatlan ösvényein elindulunk, de egyáltalán nem objektív valóság, nem maga a múlt.”

(Hatos Pál: Hideg polgárháború. Csonka-Magyarország születése, 1919–1922. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025. 359 oldal)

Borítókép: Trianon elleni tüntetés a szegedi városháza előtt 1928-ban (Forrás: Fortepan / Fődi Gábor)