A Standard Bank londoni befektetési részlegének európai felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja befektetőknek összeállított térségi ajánlásában kiemeli azt a véleményét, hogy a piacoknak „felesleges aggódniuk” az MNB-hitelprogram keretében megjelenő pótlólagos forintlikviditás hatásaitól. Éppen ellenkezőleg: a kis- és középvállalatoknak „rendkívül alacsony”, 2,5 százalékos kamattal hozzáférhetővé tett forintlikviditási többlet a sokkal magasabb hozamot kínáló magyar állampapírok keresletét is felhajtja majd a ház londoni elemzői szerint.
A jegybank lényegében már minden hitelintézettel megkötötte a szerződést a második Növekedési hitelprogrammal (NHP) kapcsolatban, novemberben már kezdődnek a hitelfolyósítások − mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. A programot például az őstermelők számára is elérhetővé tennék.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a magyar pénzügypolitikáról minap összeállított értékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy jóllehet az MNB-hitelprogram javítja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, ám ezzel egy időben a reálgazdasági pénzellátás gyors emelkedéséhez is vezet, ami hatásaiban szintén a monetáris politika lazításának felel meg.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az európai felzárkózó térség monetáris fejleményeiről nemrégiben összeállított elemzésükben közölték: véleményük szerint gyengíti az MNB monetáris politikájának transzmissziós funkcióját, hogy a magyar gazdaságba újonnan kikerülő hitelek zömét a jegybank 2,5 százalékos továbbkölcsönzési kamattal meghirdetett növekedési hitelprogramja alapján folyósítják. A Morgan Stanley londoni szakértői szerint ugyanakkor azoknak a vállalatoknak, amelyek korábban változó kamatozású forinthitelt vettek fel, így is előnyük származik az MNB-kamatcsökkentésekből.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja a Reuters hírügynökségnek azt mondta: a Magyar Nemzeti Banknak tovább kell csökkentenie a kamatvágás mértékén, elejét véve egy jelentősebb kamatemelésnek, ha romlana a hangulat a nemzetközi piacokon. A magyar jegybank legutóbbi, október 29-i ülésén 20 bázisponttal rekordalacsony szintre, 3,4 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyv szerint egyedül Pleschinger szavazott kisebb, 10 bázispontos kamatvágásra.
Az MNB augusztusban csökkentette először szerényebben, 20 bázisponttal a kamatot az addig szokás 25 bázispont helyett. Pleschinger az utóbbi két kamatdöntő ülésen egyedüliként szerényebb, 10 bázispontú csökkentést akart. A pénteken ismertetett interjúban Pleschinger arra figyelmeztetett, hogy a jegybanknak óvatosabbnak kell lennie. „Döntéseimkor az a szándék vezérelt, hogy csökkenjen a kockázata egy váratlan kamatemelésnek, hogyha kedvezőtlen körülmények alakulnának ki a piacokon. A hangulatváltozás bármikor bekövetkezhet” – tette hozzá Pleschinger.
Az alapkamat további csökkentését és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának (NHP) esetleges bővítését említette Matolcsy György jegybankelnök november 12-én Párizsban, amikor arról kérdezte a Reuters hírügynökség, mivel lehet ellensúlyozni a lassuló magyarországi inflációt. A 2013. június 1-jével indult növekedési hitelprogram keretében a jegybank 2014. december 31-ig nulla százalékos kamattal hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, amelyet a pénzintézetek kötelesek továbbhitelezni legfeljebb 2,5 százalékos kamattal a kis- és középvállalkozásoknak.
A program sikerrel élénkíti a gazdaságot: az első pillér keretében folyósított 701 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, a második pillér mintegy 500 milliárd forintja további 0,2-0,6 százalékpontos javulást hozhat – mondta Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője a Napi Gazdaságnak.
