Matolcsy György – aki egy konferencián vett részt a francia fővárosban – leszögezte, hogy kizárt a csehországihoz hasonló jegybanki intervenció.
A cseh központi bank a múlt héten úgy döntött, hogy több mint tíz év után először devizapiaci intervenciókkal igyekszik majd gyengíteni a korona árfolyamát az euróval szemben azért, hogy biztosítsa a 27 koronás euróárfolyamot és megelőzze a deflációs spirált.
Az infláció októberben 0,9 százalékra süllyedt Magyarországon.
Az MNB elnöke elismerte, hogy a pénzromlás ütemének ilyen mértékű lassulása „kihívást” jelent, de megfogalmazása szerint az intervenció nem opció Magyarország számára, mert túl kicsi a gazdaság, miközben magas az államadósság, különösen a külföldiek kezében lévő. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, vagyis nagyon-nagyon kis lépéseket lehet csak tenni” – mondta.
Matolcsy György szavai szerint ilyen lépés lehet a további kamatcsökkentés, de – tette hozzá – ebben az MNB monetáris tanácsa dönt. Egy másik opció lehet a növekedési hitelprogram (NHP) – jelenleg kétezer milliárd forintos – keretösszegének a növelése, ez is segíthet elérni a 3 százalékos inflációs célt – mondta. Az NHP keretében a jegybank 2014. december 31-ig nulla százalékos kamattal refinanszírozási hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamattal hitelezhetnek tovább a kis- és középvállalkozásoknak.
Az MNB elnöke emlékeztetett: részben egyszeri hatás, az energiaárak összesen 20 százalékos csökkentése miatt lett ilyen alacsony a kedden közölt októberi magyarországi infláció. „Ugyanakkor vannak hosszú távú trendek (amelyek befolyásolják az inflációt), ilyen a gyenge fogyasztás, a megtakarítások magas szintje és a magyar háztartásoknak az a nagyon erős motivációja, hogy csökkentsék a tartozásaikat” – tette hozzá Matolcsy György.
Az Európai Bizottságnak kilenc éve nem volt olyan pozitív prognózisa Magyarországról, mint a legutóbbi – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.
Elemzők szerint megérkezett a várt fordulat az iparban: az utolsó negyedévben további jelentős növekedésre számítanak. A TakarékBank éves átlagban 2-2,5, az ING Bank 1,5, az Erste Bank 2 százalékos növekedést vetít előre.
