A jegybank budapesti sajtótájékoztatóján Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a likviditási stresszteszt alapján a hazai bankrendszer kellő likviditással rendelkezik. A bankrendszer erejét mutatja, hogy tőkemegfelelési mutatója 16,6 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is magas – tette hozzá.
A szakember azt is elmondta, az MNB növekedési hitelprogramjában (NHP) eddig 701 milliárd forintot helyeztek ki. A gazdasági növekedés szempontjából kedvező, hogy a kibővített első pillér keretében kihelyezett állomány 63 százaléka volt új hitel, aminek közel kétharmada beruházásokat finanszírozott.
Kiemelte: a szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezőséget tekinti a bankszektor három legnagyobb kockázatának az MNB. A jegybank szeretné, ha kötelezően kiterjesztenék a referenciaalapú kamatszámítást a meglévő devizaalapú jelzáloghitelekre és maximálnák a kamatmarzsot is – tette hozzá.
Elmondta: a növekedési hitelprogram első szakaszában összesen 701 milliárd forintnyi hitelhez jutottak a vállalkozások, ehhez járul a második szakasz első ütemében már kihelyezésre szánt további 500 milliárd forint. A program első szakaszának GDP-hatását 0,2-0,5 százalékra becsülik, a második szakaszban az első 500 milliárd forint pedig az MNB szakértői szerint 0,2-0,4 százalékos bővülést jelenthet a gazdaságnak – fűzte hozzá a jegybanki szakember.
Ismertette: tovább bővülhet a kisebb hitelintézetek, illetve a takarékszövetkezeti szektor szerepe a vállalati hitelezésben. A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7 százalékát, a kkv-hitelek 12 százalékát teszi ki. A kis- és középbankok esetében a likviditási korlátok a meghatározó jelentőségűek. Elmondta: a takarékszövetkezeteknél 400 milliárd forintos hitelezési potenciállal lehet számolni, ami a vállalati hitelek 6, a kkv-hitelek 10 százalékát jelenti. A takarékok esetében a tőkekorlátok erőteljesebbek a likviditási korlátoknál.
