A versenyt élénkítette a program keretösszegének szétosztásakor az MNB által alkalmazott allokációs mechanizmus, valamint a bankváltás lehetősége, aminek köszönhetően nőtt a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek részesedése a kkv-hitelállományon belül. Hitelkiváltáskor az ügyfelek 20 százaléka élt a bankváltás lehetőségével. Elsősorban a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek ügyfelei váltottak hitelintézetet.
A maximált kamatmarzs ellenére az ügyfelekért folytatott versenynek és a garanciaszervezetek közreműködésének köszönhetően nem csak a legjobb minősítésű vállalkozások tudtak részt venni a programban.
Az I. pillérben várakozáson felüli, 61 százalék az új hitelek aránya, ezen belül is a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami kedvezően befolyásolhatja a program hatását a gazdasági növekedésre. A II. pillérben is főként beruházási hitelek kiváltására folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek. A minimum 3 millió, maximum 3 milliárd forintos szerződési összegkorláton belül a kisebb összegű hitelek kerültek előtérbe, darabszám szerint a hitelek 70 százaléka 50 millió forint alatt maradt.
A jegybank által szabott maximum 10 éves futamidő mellett a hitelintézetek hajlandóak voltak átlagosan közel 7 éves lejáratú, a futamidő végéig rögzített, évi maximum 2,5 százalékos kamatozású hiteleket nyújtani. Az NHP jelentősen csökkentette a programban részt vevő vállalkozások kamatterheit mind az új hitelek, mind a hitelkiváltások esetében, ami javította a vállalkozások jövedelmi helyzetét. Ezenfelül a program megszüntette a II. pillérben részt vevő vállalkozások árfolyamkitettségét. A vállalati devizahitel-állomány nagymértékű, fokozatos csökkenése nemzetgazdasági szinten is fontos, mivel mérséklődnek a pénzügyi stabilitási kockázatok.
A programból a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem vállalkozásai kiugróan részesedtek. Az NHP csökkentette a kkv-hitelek regionális koncentráltságát is. A kkv-hitelállományhoz viszonyítva nagyobb arányban folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek a Dél- és Észak-Alföld régióban tevékenykedő vállalkozások számára, míg Közép-Magyarország részesedése jelentősen kisebb lett az állományi arányhoz képest.
