Az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik. A jegybankelnök kijelentette: „nagy érdeklődést mutattak a bankok a hitelprogram iránt, az első pillér esetében az eredeti összeg háromszorosát, a másodiknál annak kétszeresét igényelték”. „Nem vagyunk jövőbelátó jósok” – mondta Matolcsy György, de szerinte a háromszor-kétszer nagyobb igény alapján most nagyobb az esély az eredetileg három hónaposra tervezett program meghosszabbítására, mint annak meghirdetésekor.
A jegybankelnök jelezte, hogy az első pillér esetében 40 partnerintézet közül 36 vesz részt a programban. Így az első pillér esetében a bankok 90 százalékának tudták a teljes igényét teljesíteni, a második pillér esetében 96 százalékának. Kezdetben azt várták, hogy a partner pénzintézetek kétharmada fog érdeklődést mutatni.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a növekedési hitelprogram első pillérének 425 milliárdos összegéből 40-50 százalék, 150-200 milliárd forint juthat új beruházásokra, ennyivel bővülhet a kis- és közepes vállalatok jelenlegi 3500 milliárdos hitelállománya.
Az MNB szerint hitelezési fordulatot hozhat a megnövekedett méretű hitelprogram, ami növekedési fordulatot is eredményezhet, de legalább két negyedév kell majd, hogy látszódjon a növekedési fordulat. Balog Ádám alelnök a jegybank becslését ismertetve elmondta: a növekedési hitelprogram 2014 végéig 0,2-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, de legjobb esetben akár 1-1,8 százalékponttal is gyorsíthatja a növekedést.
A Fidesz szerint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogrammal kapcsolatos szerdai döntésével újabb segítséget kapnak a hazai kis- és közepes vállalkozások.
Az ING és a Takarékbank elemzője szerint a beruházásokra és a növekedésre is kedvező hatása lehet annak, hogy megemelte a jegybank a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét.
„Fontos eleme a várt fordulatnak, hogy párbeszéd folyt az egyes szereplők között. Nagyon érdekes információkat kaptunk” – mondta Matolcsy György a pénzintézetekkel folytatott tárgyalásokról. A jegybankelnök emlékeztetett: a Magyar Kereskedési és Iparkamara felmérése szerint a hazai kkv-szektor adja a foglalkoztatottak 70 százalékát és bruttó hazai össztermék 54 százalékát. „Potenciálisan több százezer partnere” lehet a jegybanknak a kkv-szektorban – tette hozzá.
Az MNB nem határozta meg a pontos kereteket, a bankok maguk fogják eldönteni, hogyan osztják szét a jegybanktól kapott pénzösszeget. A jegybankelnök szerint változatlanul 2,5 százalékos lesz a teljes kamatmarzs. Ebben minden költség és hitelgarancia benne van, ez a maximális hiteldíj – fogalmazott. Matolcsy György szerint abba sem szóltak bele, hogy a 2,5 százalékos kamatköltségen belül hogyan döntenek a bankok. „Nem csodálkoznék, ha lenne olyan bank, amelyik nem használná ki a maximális 2,5 százalékot és csak 2 százalékon adna hitelt” – mondta. Úgy vélte, a program kedvező mellékhatása lehet, hogy bővül a megbízható adósnak tekinthető ügyfelek száma és nő a piaci verseny is.
A harmadik pillérrel kapcsolatosan Balog Ádám alelnök jelezte, hogy „eldőltek a lényegi elemek”, de ebben az esetben nem „egy nagy szerződésre”, hanem folyamatos egyeztetésre van szükség a bankokkal.
Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről.
A jegybank elnöke szerint igazuk lehet azoknak, akik „további mozgást látnak a kamatcsökkentés terén”, kiszámítható, kis lépésekkel. Matolcsy György szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a monetáris tanács - ahogy eddig is – hetente értékeli a folyamatokat. „Árstabilitás, pénzstabilitás tekintetében is szép, javuló folyamatokat látunk” – fogalmazott, azt követően, hogy kedden a monetáris tanács újabb, immár az egymást követő tizedik alkalommal döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. A tanács azt is jelezte, hogy az irányadó kamat akkor csökkenhet tovább, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. A testület egyben utalt a kamatcsökkentések 25 bázispontos ütemének megtartására is.
Matolcsy György szerdán emlékeztetett: ha valaki visszakeresi a tavaly augusztusi sajtóhíreket, akkor a kamatcsökkentési politikát illetően a kételyek és kockázatok érvényesültek. Ma már egészen más, akár a nemzetközi pénzpiacok, akár a nemzetközi pénzügyi intézmények megítélése – tette hozzá.
A jegybankelnök úgy fogalmazott: „mindezeket mérlegeli a monetáris tanács; nem tudom előlegezni a döntést, de azt gondolom, hogy igazuk lehet azoknak, akik további mozgásteret látnak egy olyan kamatcsökkentési pálya esetében, amely kizárólag kiszámíthatóan és kis lépésekkel viszi lejjebb a magyar alapkamatot ahhoz a semleges kamatlábhoz, amit egyébként a pénzpiac elismer”.
