Növekedési hitelprogram: jelentősen megemelték a keretösszeget

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét.

Az MNB nem határozta meg a pontos kereteket, a bankok maguk fogják eldönteni, hogyan osztják szét a jegybanktól kapott pénzösszeget. A jegybankelnök szerint változatlanul 2,5 százalékos lesz a teljes kamatmarzs. Ebben minden költség és hitelgarancia benne van, ez a maximális hiteldíj – fogalmazott. Matolcsy György szerint abba sem szóltak bele, hogy a 2,5 százalékos kamatköltségen belül hogyan döntenek a bankok. „Nem csodálkoznék, ha lenne olyan bank, amelyik nem használná ki a maximális 2,5 százalékot és csak 2 százalékon adna hitelt” – mondta. Úgy vélte, a program kedvező mellékhatása lehet, hogy bővül a megbízható adósnak tekinthető ügyfelek száma és nő a piaci verseny is.

A harmadik pillérrel kapcsolatosan Balog Ádám alelnök jelezte, hogy „eldőltek a lényegi elemek”, de ebben az esetben nem „egy nagy szerződésre”, hanem folyamatos egyeztetésre van szükség a bankokkal.

Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről.

A jegybank elnöke szerint igazuk lehet azoknak, akik „további mozgást látnak a kamatcsökkentés terén”, kiszámítható, kis lépésekkel. Matolcsy György szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a monetáris tanács - ahogy eddig is – hetente értékeli a folyamatokat.  „Árstabilitás, pénzstabilitás tekintetében is szép, javuló folyamatokat látunk” – fogalmazott, azt követően, hogy kedden a monetáris tanács újabb, immár az egymást követő tizedik alkalommal döntött az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről. A tanács azt is jelezte, hogy az irányadó kamat akkor csökkenhet tovább, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. A testület egyben utalt a kamatcsökkentések 25 bázispontos ütemének megtartására is.

Matolcsy György szerdán emlékeztetett: ha valaki visszakeresi a tavaly augusztusi sajtóhíreket, akkor a kamatcsökkentési politikát illetően a kételyek és kockázatok érvényesültek. Ma már egészen más, akár a nemzetközi pénzpiacok, akár a nemzetközi pénzügyi intézmények megítélése – tette hozzá.

A jegybankelnök  úgy fogalmazott: „mindezeket mérlegeli a monetáris tanács; nem tudom előlegezni a döntést, de azt gondolom, hogy igazuk lehet azoknak, akik további mozgásteret látnak egy olyan kamatcsökkentési pálya esetében, amely kizárólag kiszámíthatóan és kis lépésekkel viszi lejjebb a magyar alapkamatot ahhoz a semleges kamatlábhoz, amit egyébként a pénzpiac elismer”.