Egymást követő tizedik alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről a jegybank monetáris tanácsa. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7,00 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szerint az irányadó kamat akkor csökkenhet tovább, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. A monetáris tanács a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében hangsúlyozta: az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja, hogy továbbra is kockázatot jelent a kedvező globális pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége.
Ismertették: az inflációs kockázatok középtávon mérsékeltek, a növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható. A keddi kamatcsökkentést a testület azzal magyarázta: az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre. Ezenkívül a tanács szerint javult az ország kockázati megítélése.
A testület makrogazdasági elemzésében jelezte: a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat újra, de a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami – meglátása szerint – biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon. Kifejtették: az infláció áprilisban erőteljesen lassult, részben a maginfláción kívüli tételek áralakulása miatt, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. A dezinflációs folyamatot támogatja, hogy a vállalatok a termelési költségek emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkaerőpiacon, mint a fogyasztói árakban, de az infláció lassulását erősíti az energia- és nyersanyagárak, valamint a forint árfolyamának kedvező alakulása is.