A jegybank eszköztára szűk, de a bejelentett intézkedések szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön a növekedési fordulat és fenntarthatóvá váljon a növekedés – hangsúlyozta Matolcsy. Azzal kapcsolatban, hogy a monetáris tanács minden kamatdöntési periódusban 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött, úgy fogalmazott: „ez a fokozatosság, kiszámíthatóság bejött, a folyamatosság, tehát az, hogy mindig megyünk előre, az bevált, az egy jó stratégia”.
Matolcsy György szerint a magyar hitelrendszer „alig működik”. Egy széles mikrovállalati körben lényegében nincs hozzáférés a pénzpiacokhoz, és ha van, akkor drágán működik. Kijelentette: mivel Magyarországon az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás „rendben van”, az MNB négy területen járulhat hozzá a növekedési fordulathoz.
Egyrészt a pénzügyi költségek csökkentésére kell törekednie a jegybanknak. Az ilyen költségek között említette a jegybanki alapkamatot, az alapkamat után beárazott hitelkamatokat és az állami adósságszolgálat kamatterhét. Rámutatott: minden esetben, amikor az MNB kamatot vág, az átgyűrűzik az állampapír-piaci hozamokba, de növekvő állampapír-piaci keresletet is teremt, mert a befektetők arra számítanak, hogy később még alacsonyabb lesz a kamatszint. Hangsúlyozta, hogy a jegybanknak nem szabad terhelnie a költségvetést, ezért az idén és jövőre is nullszaldósnak kell lennie az MNB működésének. „Ez kötelességünk” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy az Európai Unió korábban 2013–2014-re 380 milliárd forintos jegybanki veszteséget jósolt, amelyet a költségvetésből kellene finanszírozni.
A jegybank növekedési hitelprogramjának keretében június eleje és augusztus vége között már a pénzintézetek és a kis- és közepes vállalatok (kkv) közötti szerződéseket kell megkötni.
Sikerre esélyes, előremutató kezdeményezésnek értékelte a jegybank növekedési hitelprogramját Török Zoltán elemző és Parragh László, az iparkamara elnöke is. Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az Indexnek adott interjújában elmondta, jó irányba indult a jegybank, de az olcsó hitel kevés a mélyhűtött gazdaság beindításához, üzletbarát gazdaságpolitika és szerkezeti reformok is kellenek.
A növekedést segítő harmadik terület a jegybank által bejelentett növekedési hitelprogram. A negyedik terület – mondta –, ha „balul ütne ki valami az unióban vagy a világban, és újra megtámadnák Magyarországot”, akkor a jegybanknak kötelessége megvédeni a magyar pénzügyi rendszert. „Reméljük ez nem történik meg” – tette hozzá.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az eseményen beszámolt róla: az igazgatótanács úgy döntött, hogy a növekedési hitelprogram első pillérének keretében a beruházási célra szánt hitelek folyósításához a bankok 2014. február végéig kapnak haladékot. A program júniustól augusztusig tartó futamideje alatt a szerződéseket kell megkötni, és ez idő alatt a hitelösszeg 30 százalékát kell csak folyósítani. A fennmaradó összegeket a hitelintézetek a folyósítás esedékességekor kérhetik majd az MNB-től.
A jegybank korábban arról tájékoztatott, hogy a beruházások megfelelő előkészítésének érdekében az ilyen hitelekért folyamodó vállalkozások később is felvehetik a kedvezményes kamatfeltételekkel nyújtott hitelösszeget. Nagy Márton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a hitelintézeteknek valószínűleg jövő kedden küldik ki a szerződéstervezeteket és a terméktájékoztatót, a bankoknak pedig jövő péntekig kell közölniük, hogy mekkora összeget igényelnek.
Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok összesen 500 milliárd forint értékű, kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát.
A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről. Ennek értelmében a kedvezményes hiteleket a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalékos, garanciadíjat is tartalmazó kamattal továbbíthatnák a kkv-knak. A tanács ezen kívül arról is döntött, hogy milyen feltételekkel, milyen futamidőre bocsátja a bankok rendelkezésére az ingyenes jegybanki forrást.
