Az egyetemi tanár a jegybanki alapkamat csökkentéseivel egyetért, ugyanakkor szerinte ha a piac várakozásaival szembe megy egy jegybank, az pénzügyi válsághoz vezethet. Surányi a jegybanki hitelt magasabb kamaton adná, és nem csak a kkv-knak. A rendszerváltoztatást követően a jegybankot 1990 és 1991, majd 1995 és 2001 között irányító szakember a nyugdíjpénztári megtakarítások államosítását nem tartja „akkora hibának”, viszont a végtörlesztés szerinte „óriási károkat okozott”.
„Az intézkedés jó irányba mutat. Jó lett volna, ha legalább három évvel ezelőtt indul ebbe az irányba az MNB, amikor még nem volt ennyire mélyhűtött állapotban a gazdaság. Ez nem váltja meg a világot, de ha lesz rá kereslet, és valóban új beruházásokat finanszíroz, akkor vélhetően ki lehet terjeszteni” – mondta Surányi az MNB 500 milliárd forintos hitelprogramjával kapcsolatban az Indexnek.
A jegybank kamatcsökkentéseiről szólva a közgazdász kiemelte, hogy négy százalék körül lehet az optimális kamatszint. „A várható inflációt és a piaci, betéti kamatkörnyezetet figyelve, ekörül lehet az a szint, ami még jelentősen vonzó a hitelfelvevőknek, de még nem nagy a kísértés a kamatkülönbözet egyszerű lefölözésére” – mondta a szakember, majd hozzátette, hogy „ha a piacon nem mutatkozna ezen a kamatszinten kereslet, akkor persze újra kellene gondolni az árazást”.
Surányi úgy véli, hogy a hitelprogramot célszerű lenne kiterjeszteni a háztartások, a lakosság beruházásaira, vagyis a lakásszektorra is, valamint a nagyvállalatokat sem kellene kiszorítani. „Jelenleg az államilag támogatott lakáshitelek kamata 8-9 százalék körüli, ezen a szinten – 2-3 százalékos infláció mellett – bátor dolog hitelt felvenni hosszú lejáratra” – fűzte hozzá. Magyarázatként az egyetemi tanár kiemelte, hogy „csökkentek a nominális kamatok, de az infláció mérséklődése miatt az infláció feletti reálkamatszint éppenséggel még nőtt is. A várható infláció felett fizetett 6-7 százalékos pozitív reálkamat egy recesszióban lévő gazdaságban kitermelhetetlen”.
