Erre még soha nem volt példa Magyarország történetében

A monetáris tanács 25 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A monetáris tanács legutóbb szintén 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot március végi ülésén. Az volt az első kamatdöntő ülés Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta. A monetáris tanács keddi döntése megegyezik az elemzők által várttal – múlt csütörtökön a Reuters, míg hétfőn a távirati iroda kérdezősködött Londonban. Mindkét felmérés 25 bázispontos csökkentést valószínűsített.

A jegybank így immár az egymást követő kilencedik hónapban csökkentette 25 bázisponttal az alapkamatot. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője kedd reggeli értékelésében úgy fogalmazott: bár egyes elemzők szerint nagyobb kamatvágás lenne indokolt, de „olyan területen mozgunk, ahol eddig nem volt az alapkamat, ezért érdemes inkább óvatosan tekinteni az eseményeket”.

Csekély mértékben erősödött a forint kedd délután a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentésére. A döntést követően az euró jegyzése 300,02 forintról 299,6 forintra csökkent. A bejelentést megelőzően volt némi árfolyamkilengés, az euró jegyzése 300 forintról 303 forint közelébe szökött fel. Az eurót kora reggel 298,96, hétfő este pedig 299,14 forinton jegyezték.

A JP Morgan felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést jósoltak a keddi MNB-ülésre. Hozzátették: azt valószínűsítik, hogy a magyar jegybank 4 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezt a szintet az idei harmadik negyedévben eléri. A cég korábbi várakozása az volt, hogy az MNB májusban, 4,5 százalékos kamatszinten leállítja az enyhítési ciklust. A JP Morgan elemzői szerint pusztán növekedési és inflációs szemszögből nézve az MNB-nek módja lenne 4 százalék alá vinni alapkamatát, de a jegybank nyilván el akarja kerülni a negatív reálkamat kialakulását. Ennek figyelembe vételével a ház londoni szakértői 3 százalékon látják az MNB-alapkamat legalsó lehetséges szintjét abban az esetben, ha középtávon is sikerül tartani az inflációs célt.

„A magyar monetáris politika megújítása öt hete megkezdődött, de még az elején tartunk” – mondta múlt csütörtökön Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Magyarországon a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés beindítása, amihez az is kell, hogy a vállalatok elhiggyék, érdemes befektetni, mert a profitkilátások jók lesznek – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 11-én.

Új alelnök

Áder János köztársasági elnök kinevezte Gerhardt Ferencet a Magyar Nemzeti Bank új alelnökének. A szakember 2011. március 21-e óta a monetáris tanács külső tagja. Új alelnök kinevezése azt követően vált szükségessé, hogy Király Júlia április 8-án bejelentette, lemond alelnöki posztjáról.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szintén 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósoltak keddre, de hozzátették: ezután már csak egy újabb negyed százalékpontos enyhítést várnak, és azzal számolnak, hogy az így elért 4,5 százalékos kamatszinten leáll a magyar jegybank enyhítési ciklusa.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint márciusban 2,2 százalékos éves infláció volt, ami megfelel a jegybank 3 százalékos inflációs céljának. Ez erősítheti a kamatcsökkentési hajlandóságot, valamint az is, hogy az euró árfolyama a 300 forint alatti szintre tért vissza. A legutóbbi, március 26-ai kamatdöntés idején 305 forint körül volt az árfolyam.

Elemzők szerint a legnagyobb kérdés immár az, hogy meddig folytatja a kamatcsökkentési ciklust a nemzeti bank. Néhány hónappal ezelőtt elemzők még azzal számoltak, hogy a Gerhardt Ferenc monetáristanács-tag által jelzett 4,5-5 százalékos „egyensúlyi kamatszint” környékén állhat meg a ciklus. A Reuters legfrissebb felmérése szerint azonban egyre több elemző várja azt, hogy az év végére 4 százalékra süllyed az alapkamat.