A jegybankelnök március 4-ei kinevezése óta adott első interjújában jelezte, hogy a jegybank belső szakmai pályázatára érkezett számos ötlet közül több is beépülhet a monetáris politika döntéseibe, és kiállt a bankszövetség elnökének felvetése mellett is, hogy korlátozni lehetne azon pénzintézetek hozzáférését a jegybank kéthetes eszközéhez, amelyek nem folytatnak tényleges pénzügyi tevékenységet Magyarországon. Matolcsy György hangsúlyozta: az árstabilitás rendben van; a pénzügyi stabilitás rendben van, de drágán működik a hazai pénzügyi rendszer. A jegybanktörvény szerinti harmadik célt, a gazdaság stabilitását és a kormányzat gazdaságpolitikájának támogatását is a monetáris politika középpontjába kell állítani – tette hozzá.
2008 után kialakult helytelen gyakorlat
Matolcsy jelezte: a jegybank egyetért Patai Mihály bankszövetségi elnök javaslatával, amelynek értelmében a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ami praktikusan azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el az MNB-ben pénzt. Úgy fogalmazott: javasolni fogja a monetáris tanácsnak, hogy változtasson azon a „2008 után kialakult helytelen gyakorlaton”, hogy külföldi befektetők is részt vehetnek a kéthetes kötvényprogramban. Leszögezte: „aki teljes biztonsággal, nagyon magas hozammal részt vehet a magyar jegybank kéthetes kötvényprogramjában, az vállalja azt, hogy Magyarországon hitelez, és részt vesz a magyar gazdaságban a munkahelyek fenntartásában”.
Matolcsy György szerint „kőbe van vésve” a jegybanknak azon célja, hogy minden módon csökkenteni kívánja Magyarország külső pénzügyi függőségét, ezen belül is a rövid külföldi forrásoknak való kitettséget. Erre most a jegybank tárgyalásos módot választott, de a célját mindenképp el fogja érni – fogalmazott, utalva arra, hogy az MNB a jelenlegi 4500 milliárd forintról 3600 milliárd forintra kívánja csökkenteni a kéthetes kötvényállományt. A jegybank hitelösztönző programjának részét képező, a kis- és középvállalatok számára biztosított, 250 milliárd forintnyi kedvező kamatozású hitelforrással kapcsolatban elmondta: a bankok jelezték, hogy tömeges az érdeklődés a vállalkozások részéről, ahogy azt is, nyitottak arra, hogy valamennyi célra – így állóeszköz – és forgóeszköz-finanszírozásra, hitelkiváltásra és uniós támogatások önrészének előteremtéséhez is – felhasználhassák a kkv-k a forrást.
Matolcsy György szerint az árstabilitás megteremtése lehetőséget ad a növekedés és foglalkoztatás élénkítésére jegybanki eszközökkel, ami az 1944-es, Bretton Woods-i intézményeket alapító gondolatot követi. „Semmilyen régi célt nem feladva, új célként a munkahelyek megőrzését, a fenntartható növekedést, a gazdasági stabilitást kell a homloktérbe állítani”. Mert ha a gazdaság rendben van, akkor a pénz is rendben lesz, de ha csak a pénz van rendben, attól még nem biztos, hogy rendben lesz a gazdaság – fogalmazott.
„Mi ezért úgy fordítjuk le a magyar jegybanktörvény szellemiségét és szavait, hogy nekünk az árstabilitást és pénzügyi stabilitást követően a gazdaság stabilitását is meg kell teremtenünk” – mondta a jegybankelnök. Addig nem stabil egy gazdaság a XXI. században, amíg például 70 százalék alatt van a foglalkoztatási ráta, addig nem stabil egy uniós gazdaság, amíg 20 százalék alatti a beruházási ráta, és addig nem stabil egy közép-kelet-európai gazdaság, amíg a növekedés nem kétszerese a német gazdaság növekedésének, hiszen ilyenkor nincs konvergencia, nincs közeledés a „magterülethez” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy fog-e a jövőben valamikor újra sajtótájékoztatót tartani a monetáris tanács kamatdöntő ülései után, Matolcsy György jelezte: „van egy félreértés”, miszerint a jegybank akkor átlátható, ha nem csupán leírja, hogy miért döntött így vagy úgy az alapkamatról, hanem azt hosszan, élő szóban megmagyarázza. „Én nem hiszek ebben.” Kifejtette: a közleményről a tanács tagjai soronként szavaznak, amelynek eredményeként olyan írásbeli közleményt tesznek közzé, ami „veretes, és minden benne van”. „Abból már csak elvenni lehet, ráadásul helytelennek tartom a monetáris tanács tagjai nélkül kommentálni az ügydöntő, kamatdöntő ülés bármilyen részét” – fogalmazott a jegybank elnöke.
Matolcsy elmondta azt is, hogy a jegybank támogatná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összeolvadását, amennyiben a kormány, illetve a kormányzó frakciószövetség ezt kezdeményezné. Az MNB elnöke úgy fogalmazott: „a magyar jegybank ezt jónak tartja, üdvözli és támogatja”. Az esetleges összevonás időzítése azonban a parlament és a kormány döntésén múlik – mondta Matolcsy, jelezve, hogy a jegybank „mind a nagyon gyors, mind a gyors integráció” mellé oda tud állni. A jegybankelnök emlékeztetett: 2008 után az egész világban, így különösen az Európai Unióban az egyik legfontosabb tendencia az, hogy a jegybankokat megerősítik felügyeleti jogosítványokkal.
