Történelmi mélyponton az alapkamat

A monetáris tanács 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A testület döntése megfelel a piaci várakozásoknak, a banki elemzők túlnyomó többsége számított arra, hogy újabb 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó kamatot.

A keddi volt az első kamatdöntő ülés Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta.

A monetáris tanács keddi döntése megegyezik a piaci elemzők által várttal. A Goldman Sachs szakértői hétfőn azt közölték, hogy az idei év hátralévő részében 0,75 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentést várnak. Más londoni elemzők szerint akár négy százalékig is csökkenhet az alapkamat mértéke.

Nincs ok arra, hogy a jegybank változtasson a kamatcsökkentések eddigi óvatos jellegén – mondta korábban Balog Ádám, az MNB alelnöke a Dow Jones hírügynökségnek. Balog hozzátette, hogy az óvatos és fokozatos kamatcsökkentések eddig sikeresnek bizonyultak.

Piaci elemzők szerint a következő egy-két hónapban még folytathatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács, így 2013-ban 4,75 vagy 4,5 százalékig mérséklődhet a jegybanki alapkamat. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,7 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex éves alapon, elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak – fűzte hozzá. A szakértő szerint ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése, az Equilor ezért is tartott valószínűtlennek 25 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágást. Gabler Gergely szerint lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus: az idén 4,5 százalékig csökkentheti a jegybank az irányadó rátát. A jelenlegi ütem mellett a 4,5 százalék a májusi döntés során már meglesz.

Az előző, tavaly decemberi jelentésben előrejelzett 3,5 százalékos inflációval szemben 2,6 százalékos éves átlagos inflációt vár ebben az évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az idei GDP-bővülési előrejelzés azonban változatlanul 0,5 százalék. A jövő évi inflációs várakozását 3,2-ről 2,8 százalékra csökkentette a jegybank a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből kedden közölt fő számok szerint. A 2014-es növekedési előrejelzését ugyanakkor 1,5-ről 1,7 százalékra javította az MNB.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője kommentárjában jelezte, hogy az újabb kamatvágás megfelel a piaci várakozásoknak. Szerinte is a kamatcsökkenés mellett szól, hogy a februári infláció a 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt, ráadásul a következő hónapokban tovább csökkenhet az árindex. A piac jelenleg ennél alacsonyabb kamatot áraz az év végére, és ráadásul ezek a várakozások a forint gyengülése ellenére eléggé stabilak – hívta fel a figyelmet. Hozzáfűzte: „ezért érzékelünk némi kockázatot, hogy ennél is bátrabb lehet a tanács az év hátralévő részében, ha a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan”.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint míg a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, és a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a kamatcsökkentést. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. Suppan Gergely arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet.

Londoni elemzők véleménye szerint valószínűleg csak a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok tartották vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől a keddi kamatdöntő ülésen.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi negyed százalékpontos kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az „új kinézetű” monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése. Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról.