Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli szakértők előrejelzései között ugyanakkor van olyan is, amelyik szerint a magyar törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók (CDS) drágulása és a Ciprussal kapcsolatos bizonytalanságok miatt megnőtt az esélye az 5,25 százalékos MNB-alapkamat tartásának is. Mindazonáltal az elemzők mindegyike azzal számol, hogy a monetáris tanács fő érve a további enyhítés mellett a 3 százalékos célszint alá süllyedt éves inflációs ütem lesz. A nagy londoni házak közgazdászai egyetértenek viszont abban is, hogy a forint legutóbbi gyengülése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentések nagyobb sebességre – alkalmanként 0,50 százalékpontra – gyorsítását. A citybeli elemzők 4,00–4,50 százalék közötti MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus végét.
A Goldman Sachs (GS) elemzői a keddi kamatdöntő ülésre adott prognózisukban közölték: a forint legutóbbi gyengülési hulláma és a magyar állampapírok hozamemelkedése ellenére is újabb negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre számítanak. Várakozásuk szerint a monetáris tanács hangsúlyozni fogja indoklásában, hogy a teljes kosárra számolt éves infláció már az MNB 3 százalékos célszintje alatt jár, és a további monetáris enyhítés még a gyengébb forinttal együtt sem növeli a középtávú inflációs kockázatot.
A Reuters hírügynökség által múlt héten megkérdezett elemzők szerint a jegybank monetáris tanácsa várhatóan újabb 25 bázisponttal, történelmi mélypontot jelentő 5,0 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot.
Nincs ok arra, hogy a jegybank változtasson a kamatcsökkentések eddigi óvatos jellegén – mondta korábban Balog Ádám, az MNB alelnöke a Dow Jones hírügynökségnek.
A GS londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy – jóllehet a piacon vannak 0,50 százalékpontos csökkentési várakozások – véleményük szerint a magyar jegybank megmarad a 0,25 százalékpontos csökkentési ütem mellett, minimalizálandó az árfolyamkockázatot. A Goldman Sachs szakértői közölték: összességében – a keddre várt enyhítéssel együtt – az idei év hátralévő részére 0,75 százalékpontnyi további MNB-kamatcsökkentést várnak, szemben a piac által jelenleg árazott 1,15 százalékpont körüli enyhítéssel.
A Morgan Stanley elemzői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak keddre. A ház szakértői szerint a februárban mért 2,8 százalékos tizenkét havi infláció komoly mértékben megerősíti a monetáris tanács azon érvelését, hogy az infláció nem jelent kockázatot. Jóllehet a teljes kosárra számolt inflációs ütem lassulását nagyrészt a hatósági árak csökkentése okozta, a monetáris testület azonban várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy a gyenge fogyasztói kereslet miatt maginflációs szinten sem érzékelhető erőteljes felfelé ható nyomás – jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház szerint a kedvező inflációs helyzetben a monetáris tanács valószínűleg figyelmen kívül hagyja a legutóbbi forintgyengülést. „Nem lennénk meglepve, ha (Matolcsy György) MNB-elnök indokolatlannak és spekulációs nyomás következményének nevezné a forint legutóbbi gyengülését” – fogalmaztak a Morgan Stanley londoni közgazdászai.
A ház szakértői szerint a kamatdöntő ülésen elképzelhető bizonyos mértékű szóbeli intervenció a forint erősítésére. Matolcsy György várhatóan személyesen is minden tőle telhetőt megtesz, hogy „felbeszélje” a forint árfolyamát, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy a Ciprushoz köthető külső bizonytalanságok enyhülésével a forint is valószínűleg közelebb kerül az alapmutatók által indokolt árfolyamszintekhez.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport szakértői is 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várnak. Véleményük szerint azonban a kamattartási döntés esélye is jelentősen megnőtt a magyar szuverén törlesztési kötelezettségek CDS-kontraktusainak drágulása, valamint a rendkívül bizonytalan ciprusi kilátások miatt.
A ház londoni elemzői mindazonáltal további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, és azt valószínűsítik, hogy az enyhítési ciklus végére, várhatóan a harmadik negyedév elejére 4,00 százalékig csökken az MNB-alapkamat. Hozzátették: várakozásuk szerint a monetáris tanács nem fogja támogatni a szokványostól esetleg eltérő intézkedéseket, és továbbra is a kamatpolitikát alkalmazza elsődleges monetáris eszközként.
