Rekordmélységben az alapkamat szintje

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Mind a budapesti, mind a londoni elemzők további kamatcsökkentésre számítanak, a többség szerint a monetáris enyhítési ciklus 4,5 százalékos kamatig folytatódik. Egyes londoni elemzők szerint akár négy százalékig is csökkenhet az alapkamat mértéke. A szakemberek arra jutottak, hogy az MNB kamatcsökkentési ciklusa még csak félúton jár.

Az MNB-elnökként eltöltött 6 évből a pozitív emlékek nagyon nagy többségben vannak: óriási eredmény volt 2008-ban az árfolyamsáv eltörlése, a napon belüli átutalási rendszer bevezetése, és az, hogy a jegybanknak sikerült megőriznie függetlenségét – mondta a Magyar Nemzeti Bank leköszönő elnöke a sajtótájékoztatón.

Simor sikerként említette, hogy 2008-2009-ben sikerült stabilizálni Magyarország helyzetét, és egy „viharos periódus után az ország újra talpára tudott állni”. A jegybank az IMF/EU-megállapodás előkészítésében és megkötésében oroszlánrészt vállalt, és erre „akkor is, most is büszke fogok maradni” - tette hozzá.
Pozitívumként értékelte, hogy „az összes alantas támadás ellenében a jegybanknak sikerült megőriznie függetlenségét mind tartalmilag, mind jogilag”. Simor András reményét fejezte ki, hogy a jegybank szakmai stábja, amely „óriási értéke, gyémántja Magyarországnak”, zömében együtt tud maradni az elnökváltás után.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április–november között volt a jegybanki alapkamat.

A monetáris tanácsnak ez volt az utolsó ülése, amelyen a mandátumát kitöltő Simor András részt vett. A nemzeti bank elnöke a döntést követő keddi budapesti tájékoztatón elmondta, a monetáris tanács előtt az 5,5 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt. A szűk többség csökkentésre szavazott. Az MNB leköszönő elnöke hangsúlyozta: a gyenge növekedés a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van – tette hozzá.

Hozzátette: az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Kifejtette: a szűk keresztmetszet – elsősorban a vállalati szektorban – a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban. „Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani” – fogalmazott.

A monetáris tanács közleménye szerint az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető, az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok – olvasható a tanács keddi közleményében.

A tanács szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok azt jelzik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti – áll a tanács közleményében.

Megítélésük szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése az idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon.

A közleményben kitérnek arra: az infláció januárban a vártnál erőteljesebben lassult, a csökkenés az áruk és szolgáltatások széles köréhez köthető. Az előrejelzéseknél visszafogottabb ütemű év elejei áremelések, valamint a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében a rövidtávú inflációs kilátások jelentős mértékben javultak – olvasható a testület közleményében. A bizonytalanságok miatt azonban továbbra is kiemelt figyelemmel követik az inflációs alapfolyamatok alakulását.

A közleményben kitérnek arra: a globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban erős maradt, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati megítélés eközben érdemben nem változott. A jegybanki közlemény rámutat: a sikeres devizakötvény-kibocsátás mérsékelte az ország finanszírozási kockázatait.

A finanszírozási költségek további csökkenését és a kedvező kockázati megítélés tartós fennmaradását segítheti az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutalappal történő együttműködés – olvasható a tanács közleményében.