Az MNB elnöke az M1 Az Este című műsorában mondta ezt hétfőn. „Azt gondolom, voltak hibás döntéseim, mint ahogy másnak is vannak hibás döntései” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy érez-e felelősséget a helyzetért, amelybe Magyarország került, úgy válaszolt: hibás döntés volt például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. „Amit tehettünk volna, az az, hogy minden héten interjút adunk, és huszonötször elmondjuk egy nap, hogy ez kockázatos dolog. Ezt tehettük volna, de nem tettük. Ez hiba volt” – fogalmazott.
A jegybankelnök a műsorban is megismételte az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatásról a költségvetési bizottságban is elmondott megállapításait. Emlékeztetett arra: a 2008-as IMF–EU-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd euró forrást kapott a nemzetközi szervezetektől, hogy a valutaalap és az unió megóvja Magyarországot „a nagyobb bajoktól”, hiszen akkor spekulatív támadás zajlott a forint, a magyar állampapírok, a magyar részvények ellen is.
Szabálytalanságokat követtek el Simorék
A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank szabálytalanságokat követett el a működése során.
„Nem állt az IMF érdekében, hogy a pénz, amelyet beutal az országba, más utakon kimenjen. Azért akarták figyelni a hét legnagyobb bank forgalmát, hogy lássák, ez a pénz nem megy el az országból” – mondta Simor. A Nemzetközi Valutaalappal az ország devizaegyenlegére akart figyelni – hangoztatta, hozzátéve: az IMF és az EU-val közösen az MNB kötelezettségvállalást kért a bankoktól, hogy 2008 szeptemberéhez képest nem csökkentik a magyarországi kitettségüket, nem visznek ki devizát az országból. Ezt a kötelezettséget akarta a valutaalap ellenőrizni – mondta az MNB elnöke.
Simor András hozzáfűzte, a kormány illetékesei tudtak arról, hogy IMF a magyar bankokról rendszeresen adatokat kér, a tárgyalások jelentős részén ugyanis együtt voltak a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az IMF és az EU képviselői. Az MNB az adatszolgáltatással nem sértette meg a hitelintézetekről szóló törvényt – hangsúlyozta Simor, hozzátéve: az adatátadás nem a hitelintézeti törvényen alapult.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
Háromezermilliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
