A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.
Puskás Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke az ülés után újságíróknak elmondta: a testület Domokos László számvevőszéki elnök, majd Simor András jegybankelnök meghallgatását követően, az Állami Számvevőszék jelentésére alapozva, továbbá a bizottsági meghallgatáson elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján megállapította, hogy az MNB a működése során szabálytalanságokat követett el. Ezek a szabálytalanságok elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára nyújtott adatszolgáltatás alkalmával történtek.
Elmondta: a jegybank elnöke nem vitatta azt, hogy az MNB úgy járt volna el jogszerűen, hogy az IMF számára nyújtott adatszolgáltatást megelőzően hozzájáruló nyilatkozatot kért volna az érintett bankoktól, amelyekről fontos, az üzleti titok körébe tartozó adatokat szolgáltatott ki. Az eljárás el is indult, hogy a hozzájárulás megérkezzen az MNB-hez a bankoktól, azonban az MNB elnöke szerint eljárási hiba folytán a nyilatkozattervezetek nem jutottak el a pénzintézetekhez, így a hozzájáruló nyilatkozatok sem álltak az MNB rendelkezésére azt követően, hogy 2008 novemberében az adatszolgáltatások megindultak az IMF felé az MNB részéről. Az adatszolgáltatás egészen 2010. augusztus 23-ig történt – mondta a fideszes honatya az újságíróknak.
Mint arról korábban beszámoltunk két szempontból sem volt törvényes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint. Simor András az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén azt mondta, szabályszerű és jól tervezett a gazdálkodás, nem szegtek meg titkokat.
Simor szerint a magyar bankrendszerről szóló adatoknak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) való átadása jogszerű volt és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke volt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget „észlelték a kollégák”, és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet. Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt.
Simor alighogy távozik az MNB éléről március 3-án, máris a hajdan szebb napokat látott SZDSZ által gründolt szabadelvűek rendezvényének vendége lesz a Budai Liberális Klubban, március 4-én este 7-kor. A Margit körúti rendezvény címe: „A rendíthetetlen bankár”.
Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.
Háromezer-milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
