Antwerpen, Európa egyik legnagyobb kikötője az elmúlt években nemcsak az áruforgalom, hanem a kokain-kereskedelem egyik legfontosabb kapujává vált – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember írta, itt dolgozik az a vizsgálóbíró is, aki 2025 októberében névtelen nyílt levélben fordult a belga hatóságokhoz, de valójában egész Európához. A levél drámai hangon figyelmeztetett:
Belgium intézményei a szervezett bűnözés célpontjaivá váltak, és az ország könnyen »drogállammá« süllyedhet, ha nem lép azonnal és határozottan.
Sokatmondó, hogy a levél szerzője nem vállalhatta a nevét. Egy vizsgálóbíró, aki az állam nevében jár el, saját életét félti azoktól, akiket elvileg üldöz – mutatott rá a stratégiai igazgató.
Rendszerszintű riasztás
Mint tudatta, a levél szerint a belga hatóságok nem tudnak megfelelő védelmet nyújtani azoknak a jogászoknak, ügyészeknek és családjuknak, akik a kábítószermaffiák útját keresztezik. A bíró védett lakásban él, folyamatos rendőri felügyelet alatt. Úgy fogalmazott: „Az államnak kötelessége megvédeni saját alapjait. A jogállam nem elvont fogalom, hanem emberek munkáján alapul.” Ez a mondat több, mint személyes segélykiáltás: rendszerszintű riasztás. A bíró szerint Belgium már nem azt kérdezi, hogy veszélyben van-e a jogállam, hanem azt, hogy hogyan tudja megvédeni magát.
Antwerpen Európa fő kapuja Dél-Amerika felől: évente több millió konténer érkezik ide. A levélben az áll, hogy
a kikötőben évek óta virágzik az illegális gazdaság és a korrupció. A konténerek áthelyezése, a vámosok megvesztegetése, a „fehérre mosott” szállítmányok mindennapos jelenségek.
Egyetlen áthelyezett konténer akár 100 ezer eurót is hozhat a résztvevőknek. Ekkora pénzáramlás mellett nem meglepő, hogy a szervezett bűnözés beférkőzött a logisztikai láncba, a vámszervekbe, sőt, a politikai döntéshozatal közelébe is. Innen nézve a „drogállam” nem szónoki túlzás, hanem a hatalmi kontroll elvesztésének pontos metaforája.
Belgium drogállammá lett
A nyílt levél a „drogállam” definícióját is megadja: olyan ország, ahol az illegális gazdaság, a korrupció és az erőszak egyszerre bénítja meg az állami intézményeket. A szervezett bűnözés nemcsak a pénzt mossa tisztára, hanem az államot is beszennyezi. A pénzügyi rendszerbe beáramló kokainmilliárdok legális vállalkozásokban, ingatlanokban, logisztikai cégekben öltenek testet. Ezzel párhuzamosan nő a korrupció, terjed a félelem, és fokozódik az erőszak – utcai leszámolások, robbantások, családokkal szembeni fenyegetések. Belgiumban mindhárom tünet egyszerre van jelen.
A bíró szerint ez már nem elszigetelt jelenség, hanem párhuzamos hatalmi struktúra, amely versenyre kel az állammal.
A bíró nem csupán vádat emelt, hanem javaslatokat is tett. Névtelenség biztosítása a vizsgálóbíráknak, külön biztosítási és segélyrendszer a fenyegetett jogászoknak, a börtönök kommunikációs csatornáinak szigorítása, hiszen több kokainszállítmányt még mindig rabok irányítanak mobiltelefonról. Ezek az intézkedések egyetlen célt szolgálnának: helyreállítani a félelmet nem ismerő igazságszolgáltatás feltételeit. Mert ha a bíró fél, az állam is félni kezd.
