Véres háború robbant ki, óriási a tét

A kérdés az, meddig tartható fenn a kábítószer-ellenes hadviselés jogi és erkölcsi alapokon úgy, hogy közben ne sodródjon át egy szuverén ország elleni katonai akcióba – fogalmazott Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az Egyesült Államok venezuelai drogellenes műveleteivel kapcsolatban. Hangsúlyozta: az erő alkalmazása – különösen külföldön – mindig erkölcsi próbatétel. Ha a műveletek titkosak, ha a célpontok megsemmisítése civil életeket követel vagy ha politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető, akkor a „harc a gonosz ellen” könnyen fordulhat a visszájára.

Katonai és hírszerzési műveletek sorozatába kezdett az Egyesült Államok Venezuela partjai mentén, zászlajára tűzve a kábítószer-kereskedelem elleni harc jelszavát az elmúlt hónapokban – ismertette Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint írta, a hadműveletek – melyek során már több hajót, sőt tengeralattjárót megsemmisítettek – új fejezetet nyitnak a régió és Washington feszült kapcsolatában.

Donald Trump amerikai és Nicolás Maduro venezuelai elnök (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

Már a hadsereget és a titkosszolgálatot is bevetették

A szakértő felidézte: a 2020-as évek közepére Latin-Amerika egyre inkább olyan térséggé vált, ahol a drogkereskedelem nemcsak a maffiák ügye, hanem államok, hadseregek és titkosszolgálatok is belesodródtak a küzdelembe. Az Egyesült Államok friss műveletei, amelyek közvetlenül Venezuela partjainál történtek, ezt a tendenciát viszik tovább, immár a katonai logika eszközeivel. Washington hivatalos álláspontja szerint az akciók célja a kábítószer-szállítmányok megállítása, a bűnszervezetek logisztikai láncainak felszámolása és a nemzetközi biztonság védelme.

A Fehér Ház közölte: az elfogott hajók, repülők és rejtett tengeri útvonalak nagy része a venezuelai partokról indul vagy ott kap utánpótlást. A döntéshozók szerint a fellépés nem Venezuela, hanem a drogkereskedelem ellen irányul. Ugyanakkor nehéz elválasztani a kettőt, hiszen Nicolás Maduro rendszere évek óta nemzetközi viták és szankciók célpontja, az Egyesült Államok pedig korábban is többször célzott arra, hogy a venezuelai elit egy része maga is érintett a csempészeti hálózatokban. A mostani lépések – hajók megsemmisítése, titkos műveletek engedélyezése, fokozott CIA-jelenlét a karibi térségben – ennek a stratégiai vonalnak a folytatásai.

A kérdés az, meddig tartható fenn a kábítószer-ellenes hadviselés jogi és erkölcsi alapokon úgy, hogy közben ne sodródjon át egy szuverén ország elleni katonai akcióba

– mutatott rá a stratégiai igazgató.

Éles venezuelai reakció

A venezuelai kormány élesen reagált. Maduro elnök „be nem jelentett háborúnak” nevezte az amerikai beavatkozást, és katonai készültséget rendelt el a part menti térségekben. Diplomáciai tiltakozásokat nyújtott be az ENSZ-hez, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését kérte. Jogászok és nemzetközi megfigyelők úgy vélték, hogy az akciók jogi megítélése nem egyértelmű. Az Egyesült Államok a nemzetközi önvédelemre, illetve a „nemzetközi bűnszervezetek elleni fellépés” elvére hivatkozik, ám ezek az indokok a klasszikus nemzetközi jogban nem hatalmaznak fel automatikus katonai akciókra egy másik állam területén.

 Téglásy Kristóf leszögezte:

az amerikai fellépés önmagában nem ördögtől való. Egy felelős nagyhatalomnak joga és kötelessége, hogy megvédje polgárait a nemzetközi bűnözéstől.

Az Egyesült Államok tengerpartjain évente tonnaszámra érkezik a dél-amerikai kábítószer, és az ebből származó halálesetek, családtragédiák, társadalmi költségek valósak. Ugyanakkor az erő alkalmazása – különösen külföldön – mindig erkölcsi próbatétel. Ha a műveletek titkosak, ha a célpontok megsemmisítése civil életeket követel, vagy ha a beavatkozás politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető, akkor a „harc a gonosz ellen” könnyen fordulhat a visszájára.

A konzervatív szemlélet számára a mérték, a fegyelem és az erkölcsi önkorlátozás ugyanolyan erény, mint a bátorság. Egy háborút – még ha „drogháborúnak” nevezik is – csak akkor lehet megnyerni, ha nem veszítjük el közben azokat az értékeket, amelyekért elvileg küzdünk – állította a szakértő.

A drogháború morális és kulturális kérdés is

A DKI stratégiai igazgatója kijelentette: a venezuelai helyzetet nem lehet elszigetelten vizsgálni. A régióban Brazília, Kolumbia, Peru és Mexikó is saját küzdelmét vívja a bűnszervezetekkel.

A kartellek mára olyan mértékben beépültek a helyi gazdaságokba és politikai rendszerekbe, hogy szinte párhuzamos államokat hoztak létre.

Ebbe a közegbe lépett be az Egyesült Államok, amely saját határain belül már nem tudja kezelni a drogprobléma társadalmi következményeit.

A drogháború tehát nem pusztán katonai kérdés, hanem morális és kulturális is. A Nyugat akkor tud hiteles lenni a drogellenes küzdelemben, ha saját társadalmaiban is helyreállítja azokat az értékeket, amelyeket a drog lerombol: a családot, a közösségi szolidaritást, a hitet, a rend iránti tiszteletet. Az erő önmagában nem elég. A modern világ túlságosan hozzászokott ahhoz, hogy minden problémát technológiával, pénzzel vagy fegyverrel oldjon meg. A drog elleni harc azonban lelki és kulturális kérdés is. Nem lehet bombákkal megszüntetni a hiányérzetet, amely a függőség gyökerében rejlik.

Egy valóban konzervatív megoldás ott kezdődik, ahol a politika véget ér: a családban, az iskolában, a közösségben.

Ott, ahol az ember megtanulja, hogy az életnek értelme van, hogy a fájdalmat nem kell elnyomni, hanem fel kell dolgozni, és hogy a szabadság csak felelősséggel együtt létezik.

A drogháború valódi tétje

A venezuelai drogháború figyelmeztetés lehet mindannyiunknak. A konzervatív politika lényege mindig az volt, hogy a rendet és az igazságot együtt lássa: nem az egyik a másik ellen, hanem a kettő egymást erősítve.

A drogháború valódi tétje nem csupán az, hogy ki uralja a karibi tengert vagy a dél-amerikai kikötőket, hanem hogy meg tudja-e őrizni az emberiség az erkölcsi rend iránti hitet.

Az amerikai beavatkozásnak lehetnek rövid távú eredményei – kevesebb drogszállítmány, meggyengült kartellek, ideiglenes biztonságérzet –, de a hosszú távú győzelem csak akkor jöhet el, ha a társadalmak újra felfedezik, hogy a szabadság nem korlátlanság, a jólét nem öncél, és a rend nem ellenség, hanem az élet feltétele – fogalmazott Téglásy Kristóf.

Borítókép: Trump szerint egy venezuelai kábítószercsempész hajót semmisített meg az amerikai haderő (Fotó: AFP)

További játékainkhoz kattintson ide!