Ráadásul – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdászok szerint a kiadott adatok alkalmasak lehetnek arra, hogy egy-egy deviza árfolyamát befolyásolni lehessen.
Az ÁSZ megerősítette, ezenkívül az MNB esetében a hitelintézeti törvény megsértése is felmerül. Az üzleti titkok kiadása ugyanis ütközik azon paragrafussal, amely kimondja: olyan adatokat, melyek a hitelintézetek egyedi azonosítására alkalmasak, csak az államháztartásért felelős miniszternek adhat ki a jegybank. A tárcavezetőnek is csak a nemzetgazdasági folyamatok elemzése és a központi költségvetés tervezése céljából, vagy ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
A számvevők tegnap hangsúlyozták: nem ők tettek feljelentést az MNB ellenőrzéséhez kapcsolódva, de jelzéssel éltek az illetékes hatóságoknál, mivel jogszabálysértés lehetőségét látták. Erre az új ÁSZ-törvény lehetőséget ad. A Magyar Nemzet úgy tudja, akkor is azt kifogásolták, hogy az érintett bankok előzetes hozzájárulása nélkül szolgáltatott ki róluk adatokat a jegybank a washingtoni székhelyű IMF-nek, annak ellenére, hogy ilyen szintű és mértékű adatszolgáltatást sem a 2008-as IMF–EU-szerződés, sem a valutaalap alapokmánya nem ír elő. Utóbbi ugyanis nem tartalmaz olyan kötelezettséget, amely szerint a tagok kötelesek lennének olyan részleteket megadni, amely felfedné a magánszemélyek vagy vállalatok ügyleteit. Az ÁSZ ugyanakkor megállapította, a jegybank jelentési kötelezettsége üzleti, illetőleg banktitokként minősített adatokra is kiterjedt. Az adatok kiadásával kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap egyelőre hallgatásba burkolózott.
Lapzártáig a Magyar Nemzet az MNB-től arra sem kapott választ, hogy a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc is tudott-e az adatok kiszolgáltatásáról. Hiába tudakolták azt is, miért csak 2010. augusztus végén állították le a 2008 novemberétől történő, napi szintű adatszolgáltatást, s mire alapozva állítják, hogy nem sértettek törvényt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
