Emlékeztetnek: az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2011. július 1-jei hatálybalépésével megváltozott az ÁSZ szerepe az ellenőrzések során feltárt tények, cselekmények megítélésével kapcsolatban. Az ÁSZ nem nyomozó hatóság, nyomozati jogkörrel nem rendelkezik, „kizárólag az ellenőrzés során elvégzett dokumentum-ellenőrzés alapján tudomására jutott információkra támaszkodva valószínűsíthet jogellenes magatartást”. Amennyiben a számvevőszék jogellenesnek vélelmezett cselekményt tár fel, úgy jelzéssel él az adott ügy feltárására hatáskörrel rendelkező, illetékes hatóság felé.
A jelzés alapján a megkeresett eljáró hatóság feladata, felelőssége az ÁSZ jelzésének kivizsgálása, illetve adott esetben az eljárás megindítása, lefolytatása. Az ÁSZ-nak „csak a megkeresett hatóság üggyel kapcsolatos visszajelzését követően van lehetősége a tényszerű helyzet nyilvánosságra hozatalára” – áll a közleményben. Hozzáteszik, hogy az ÁSZ a fentiek szerint járt el a Magyar Nemzeti Bank működésének és a központi költségvetéssel történő elszámolások szabályszerűségének ellenőrzése során is.
A Magyar Nemzet információi szerint hamarosan olyan előrejelzést készül közzétenni a Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy fenntarthatatlan a magyar adósságpálya. A jegybankban készülő jelentésnek nemcsak a tartalma, hanem az időzítése is rendkívül meglepő.
A lap ír arról is, hogy a Jobbik a múlt héten hivatali visszaélés bűntette és gazdasági titok megsértésének gyanújával tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen az MNB 2008 és 2010 közötti adatátadási gyakorlata miatt. A párt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére hivatkozva azt vetette fel, hogy a jegybank ezzel a magatartásával súlyosan veszélyeztette Magyarország pénzügyi függetlenségét.
Domokos László, az ÁSZ elnöke múlt szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése. Az ÁSZ vezetője azt mondta, hogy az MNB – a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban – a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek 2010. augusztus 23-áig.