Domokos László elmondta, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az elnök egyúttal rámutatott, hogy a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek), 2010. augusztus 23-ig.
Az Állami Számvevőszék munkatársai a jegybank 2011. évi gazdálkodásának szabályszerűségét és a költségtakarékosság érvényesülését vizsgálták az MNB ellenőrzése során. Az ellenőrzés kiterjedt az MNB kizárólagos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. és a Pénzverő Zrt. feletti, a 2007–2011. évekre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlásra, valamint a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások szabályszerűségének vizsgálatára. Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte: az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján, új módszertan alkalmazásával ellenőrizte az MNB működését és a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét.
Az iratkezelési szoftverrel volt a probléma
A számvevőszéki ellenőrzés megállapította: az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének 2011. évi és 2012. I. félévi működése alapvetően megfelelt a hatályos jogszabálynak. Domokos László kiemelte, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az MNB iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal.
Az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatás is a hitelintézeti törvénnyel ütköző volt, mivel felhatalmazás nélkül, az üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a jegybank – mutatott rá Domokos László.
A jegybank hetente jelentett az IMF-nek
Makkai Mária felügyeleti vezető közölte: az MNB a 7 legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF felé naponta adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, míg az Európai Unió felé hetente közölt ilyen adatokat, míg ugyanezen bankok swap ügyleteiről az IMF-nek hetente jelentett adatokat az MNB.
Ismertette, hogy a költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki vagy egyéb ellenőrzést nem végzett – olvasható a számvevőszék jelentésében.
Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 milliárd forint térítési kötelezettsége volt a jegybank felé. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert a módosítás mérsékelte annak kockázatát, hogy a központi költségvetésnek fizetési kötelezettsége keletkezzen az MNB-vel szemben – mondta az ÁSZ elnöke.
Makkai Mária felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a jegybank kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
Kereskedelmi banki szint feletti bérek
Makkai Mária kitért arra: a 2011-es banküzemi költség csaknem 12 milliárd forint volt, amely mind az előző évi, mind a tervezett költségekhez képest is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása – olvasható a számvevőszéki jelentésben.
A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá – szögezte le az ÁSZ jelentése. Ezen túl a javadalmazás (az alapbér, a bónusz és a más típusú juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011-es 4,3 százalékos bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18 százalékkal csökkent. Az MNB kafetériakerete kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak – mondta az ÁSZ elnöke.
A jegybank szerint az ÁSZ jelentése nem megalapozott
A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz – reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre.
Az MNB honlapján olvasható közlemény leszögezi, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.
„A költségvetési bizottság hallgassa meg Simort!”
A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az ÁSZ az MNB működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.
Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján, miután Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést. Puskás Imre azt monda, bízik abban, hogy a bizottsági ülésen megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése.
Lentner Csaba közgazdász a Magyar Nemzetnek korábban úgy nyilatkozott, hogy 3000 milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat.
