Üzleti titkokat adott ki az IMF-nek a jegybank

Az ÁSZ vizsgálata szerint az MNB működése két szempontból sem volt törvényes. A Fidesz kezdeményezi, hogy a költségvetési bizottság hallgassa meg Simort.

Ismertette, hogy a költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki vagy egyéb ellenőrzést nem végzett – olvasható a számvevőszék jelentésében.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 milliárd forint térítési kötelezettsége volt a jegybank felé. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert a módosítás mérsékelte annak kockázatát, hogy a központi költségvetésnek fizetési kötelezettsége keletkezzen az MNB-vel szemben – mondta az ÁSZ elnöke.

Makkai Mária felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a jegybank kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

Kereskedelmi banki szint feletti bérek

Makkai Mária kitért arra: a 2011-es banküzemi költség csaknem 12 milliárd forint volt, amely mind az előző évi, mind a tervezett költségekhez képest is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása – olvasható a számvevőszéki jelentésben.

A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá – szögezte le az ÁSZ jelentése. Ezen túl a javadalmazás (az alapbér, a bónusz és a más típusú juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011-es 4,3 százalékos bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18 százalékkal csökkent. Az MNB kafetériakerete kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak – mondta az ÁSZ elnöke.

A jegybank szerint az ÁSZ jelentése nem megalapozott

A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz – reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre.

Az MNB honlapján olvasható közlemény leszögezi, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.

„A költségvetési bizottság hallgassa meg Simort!”

A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az ÁSZ az MNB működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.

Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján, miután Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést. Puskás Imre azt monda, bízik abban, hogy a bizottsági ülésen megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése.

Lentner Csaba közgazdász a Magyar Nemzetnek korábban úgy nyilatkozott, hogy 3000 milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat.