Tovább súlyosbodik Magyar Péterék adatkezelési botránya: börtön is lehet a vége

Súlyos büntetőjogi következményekkel is járhat a Tisza Párt újabb adatkezelési botránya. A személyes adattal való visszaélés bűncselekményének gyanúja merül fel, amely akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható – fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint ha egy politikai szervezet újra és újra adatkezelési hibákat követ el, az azt üzeni, hogy nem képes biztosítani a rá bízott információk védelmét, és hiányzik belőle az a jogi, informatikai és szervezeti minimum, amely egy politikai szervezettől elvárható. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója arról beszélt lapunknak: nem biztos abban, hogy véletlen hibáról van szó, és nem szándékosan elkövetett adatkiszivárogtatásról és adatmegszerzésről.

– Személyes adattal való visszaélés bűncselekménye merülhet fel. Aki ugyanis a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényben, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul, vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, megvalósítja e bűncselekményt. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés is lehet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán a Tisza Párt adatkezelési botrányával kapcsolatban.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a példátlan botrány valójában azt demonstrálja, hogy a Tisza Párt egy kormányzásra alkalmatlan politikai szereplő, politikai felelőtlenség szempontjából még az MSZP-t vagy a DK-t is alulmúlja  (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta: az adatlopás és a belső rendszerhibából fakadó felelőtlenség között nincs érdemi különbség büntetőjogi szempontból. Politikai nézőpontból pedig fontos kérdés a szakértő szerint, hogy 

ha a Tisza a saját applikációjának felhasználóit sem tudja megvédeni, hogyan lehetne az emberek lét- és vagyonbiztonságát rábízni?

Adatkezelési kötelezettségek rendszerszintű megszegése

– Amennyiben egy politikai mozgalomnál ismétlődő adatszivárgás történik, az súlyos kétségeket vet fel a szervezet szakmai felkészültségével, politikai és jogi felelősséghez való viszonyulásával kapcsolatban – vélekedett a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója. 

Mint mondta, 

az adatvédelem nem pusztán technikai, hanem jogi és etikai kérdés is.

Hozzátette: ha egy politikai szervezet újra és újra adatkezelési hibákat követ el, az azt üzeni, hogy nem képes biztosítani a rá bízott információk védelmét, és hiányzik belőle az a jogi, informatikai és szervezeti minimum, amely egy politikai szervezettől elvárható.

Úgy véli, az ismétlődő adatszivárgás ezzel szemben azt mutatja, hogy a szervezet nem rendelkezik megfelelő belső szabályozással, felelősségi renddel és kontrollmechanizmussal, vagyis hiányoznak a működés jogi garanciái.

– Ez már nem egyszerű technikai hiba, hanem az adatkezelési kötelezettségek rendszerszintű megszegése

− árulta el a szakértő.

Úgy fogalmazott: politikai szempontból az ismétlődő adatszivárgás jóval többről szól, mint pusztán technikai mulasztásról. 

Mivel ilyen incidensek a hazai ellenzéki pártoknál az elmúlt 15 évben nem vagy csak jóval kisebb mértékben fordultak elő, a példátlan botrány valójában azt demonstrálja a szakértő szerint, hogy

a Tisza Párt valójában egy kormányzásra alkalmatlan politikai szereplő, politikai felelőtlenség szempontjából még az MSZP-t vagy a DK-t is alulmúlja.

Hasonló, mint a Tisza Pártnál: 65 ezer euró 

Az alkotmányjogász kifejtette: a személyes adatok védelme kiemelten fontos alapjog, amelyet az alaptörvény is rögzít. A mostani eset arra is rámutat szerinte, hogy a törvényhozás nem lehet elég szigorú, ha adatvédelemről van szó. A szakértő nemzetközi példákról szólva Németországot említette meg, ahol az alaptörvény kimondja, hogy „a levelezés, valamint a postai és távközlési titok sérthetetlen”, és csak nagyon szűk törvényi feltételekkel korlátozható. 

Ez az alkotmányos garancia nemcsak elvi, hanem gyakorlati védelmet is nyújt a digitális kommunikációban.

Ugyanilyen komolysággal járnak el például Máltán is, ahol 2020-ban az adatvédelmi hatóság 65  ezer euróra bírságolt egy IT-céget, mert 330 ezer választópolgár adatait szivárogtatta ki. A két példa jól mutatja, hogy a demokratikus működés és a közbizalom szempontjából a politikai célú adatkezelés különösen érzékeny terület, amelyet minden államnak saját intézményi eszközeivel kell határozottan védenie – világított rá a szakértő.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Bűnözők is megkaparinthatták a magyarok adatait

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a Tisza Párt egy olyan politikai erő, amelynek célja, hogy kormányt alakítson és vezesse Magyarországot. A párt által végzett adatgyűjtést könnyelműséggel, felelőtlenséggel és hozzá nem értéssel végezni figyelemre méltó és sajnálatos módon új jelenség a magyar politikai életben, amelynek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és adatvédelmi vetülete van.

 – Komoly veszéllyel járhat, ha 200 ezer magyar állampolgár adatai szervezett bűnözői csoportok kezébe kerülnek, amire jó példa volt, amikor Ukrajnából magyar állampolgárok bankszámláinak megcsapolását célozták meg. Ismeretlenek férkőztek olyan személyes adatokhoz, amelyeknek a védelme a magyar állam mindenkori felelőssége. Ennek a kockázatát mihamarabb meg kell szüntetnünk

– szögezte le az igazgató.

– Ezenkívül nemzetbiztonsági kockázat is felmerült, mert beláthatatlan következményei lennének, ha olyan személyek adatai jutnának illetéktelenek – akár külföldi terrorszervezetek, titkosszolgálatok – kezébe, akikről kiderülne, hogy milyen munkahelyen dolgoznak vagy milyen információkhoz van hozzáférésük az állami vagy a piaci szférában. Ezekért az adatokért a világban sok helyen sokat fizetnének – egészítette ki.

Horváth József (Forrás: YouTube)

Miért nem magyar céget bízott meg Magyar Péter a fejlesztéssel?

Horváth József kiemelte: ha Magyar Péter az adatvédelmet valóban komolyan gondolja, akkor célszerűbb lett volna az alkalmazás fejlesztése előtt kikérni a magyar szolgálatok véleményét arról, hogy jelenthet-e bármiféle kockázatot az ukrán vállalat megbízása. Ráadásul 

a fejlesztő cég az ukrán hadsereg hivatalos beszállítója, magyarán: az ukrán titkosszolgálatok folyamatos ellenőrzése alatt áll. 

– A Tisza Párt elnöke még akkor is fordulhatott volna a szolgálatokhoz, amikor az első, 18 ezres adatszivárgás kiderült, így le lehetett volna zárni ezt a folyamatot és kérni az illetékes szervek segítségét. Utólag visszafelé mutogatni nem túl etikus dolog – vélekedett az igazgató.

Hozzátette, több tucat magyar, megbízható, kiváló szakértő cég kisujjból kiráz egy ilyen fejlesztést. Akik itt dolgoznak Magyarországon, azok ellenőrizhetők és számon lehet kérni őket, ha bármilyen probléma adódik. Ennek ellenére Magyar Péterék egy senki által nem ellenőrzött ukrán céget bíztak meg a feladattal. Az is elvárható lett volna, hogy egy magyar cég az applikációt még annak élesítése előtt tesztelje, így meg lehetett volna mondani, hogy megfelelő-e az alkalmazás biztonsági rendszere, nincsenek-e benne rejtett hibák vagy kiskapuk, amelyek ilyen adatszivárgáshoz vezethetnek. 

– Nem vagyok abban biztos, hogy itt véletlen hibáról van szó, és nem szándékosan elkövetett adatkiszivárogtatásról és adatszerzésről

– fogalmazott Horváth József.

Mint ismeretes, lapunk számolt be arról elsőként, hogy hatalmas adatbázis jelent meg a világhálón a hétvégén: az adathalmaz csaknem kétszázezer nevet és az ezekhez tartozó, megannyi más információt is tartalmazza. Több jel is arra utal, hogy a Tisza Párt mobiltelefonos alkalmazásából, a Tisza világból szivárgott ki a kétszázezres névsor. Egyrészt van átfedés a nagyjából húszezer nevet tartalmazó, októberben kiszivárgott lista és a mostani tartalma között, 

másrészt több olyan véleményt is találtunk szakportálon és a közösségi médiában, amelyek szintén az adatok valódiságát támasztják alá.

Borítókép: Magyar Péter és Radnai Márk (Fotó: Máté Krisztián)

További játékainkhoz kattintson ide!