Adatszolgáltatás: Simor az IMF kérésével takarózott

A jegybank a hatáskörét túllépve, üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek. Simor az IMF kérésére hivatkozott a hétfői meghallgatáson.

Az ÁSZ elnöke a parlament költségvetési bizottságában hétfőn elmondta: a számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Az ÁSZ elnöke elmondta: a hatályos törvények szerint az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatott volna át egyedi adatokat a bankokra vonatkozóan, és csak akkor, ha a bankok működése a pénzügyi stabilitást veszélyeztette volna.

Simor az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatoknak a Nemzetközi Valutaalapnak való átadása jogszerű volt és Magyarország, illetve minden magyar ember érdeke volt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hitelszerződés értelmében az MNB-nek nem volt jogi lehetősége, hogy az IMF adatszolgáltatásra vonatkozó igényét elkerülje – tette hozzá. Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalkozók ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adtak információt, „mert az Magyarország érdekében állt”.

A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Úgy fogalmazott: akkor „kértünk és kaptunk” a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy ne csökkentsék magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni. Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról, hogy az a pénz, amit behozott az országba, „az nem folyik ki a másik oldalon”; és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást – mondta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból – mondta Simor. A jegybankelnök leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.

Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget „észlelték a kollégák”, és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet. Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt. A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál – tette hozzá.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül „meg is tették”. Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatot csatoltak volna hozzá – mondta. Simor kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében „egy fillért” sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek, hiszen azt a kormány tette.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról. A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen résztvevő Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

Simor alighogy távozik az MNB éléről március 3-án, máris a hajdan szebb napokat látott SZDSZ által gründolt szabadelvűek rendezvényének vendége lesz a Budai Liberális Klubban, március 4-én este 7-kor. A Margit körúti rendezvény címe: „A rendíthetetlen bankár”. Az eseményt kiajánló Tisztabeszed.hu portálon arról nem lehet értesülni, milyen egyéb illusztris vendégek lesznek jelen, illetve ki vezeti a fórumot.

Háromezer-milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat – véli Lentner Csaba közgazdász. Ha sikerül a következő hónapokban a magyar gazdaság és a hazai polgárok érdekeinek szolgálatába állítani a monetáris politikát, évente 500-600 milliárd forint szabadulhat fel a büdzsében – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Jogos felvetés, hogy változtatni kellene a jegybank szerepén – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.

Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”.

A szocialisták a Bajnai-korszakban hazánk teljesítményének drámai visszaesését a világgazdasági folyamatokkal magyarázták, miközben a környező országok folyamatos növekedést produkáltak – mondta korábban a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában Puskás Imre. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke hozzátette: napjainkban olyan adatokat igyekeznek felmutatni, melyekkel azt akarják bizonyítani, hogy a mostani kabinet sem tud teljesítményt növelni.

Más országban már régen repült volna a székéből a jegybankelnök, ha bármiféle felhatalmazás nélkül kiadta volna a legnagyobb bankok adatait egy harmadik félnek. Sőt, azt a vezetőt is sürgősen menesztették volna, aki olyan monetáris politikához adja a nevét, amelynek révén öt év alatt ezermilliárd forint kamatot kellett fizetnie a központi banknak – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

Már rég nem várták ennyien, hogy egy magyar jegybankelnök mandátuma lejárjon. Bár nem sok van hátra Simor András márciusi távozásáig, számára mégis túl hosszúnak tűnhetnek a napok mostanság – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!