Az elnök hozzátette: a teljes program 2014 első felére is áthúzódva 0,7 százalékponttal is javíthatja a GDP-t. A kedvezményes hitelek fedezetéül a jegybank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitel maximális futamideje 10 év lehet.
Balog Ádám MNB-alelnök a program végrehajtásának ütemezését ismertetve jelezte: a jegybank május 8-ig előzetes véleményezésre megküldi a hitelintézeteknek a keretszerződés-tervezeteket, és május 28-án derül ki, melyik hitelintézet mennyi forráshoz jut. A program az előzetes terveknek megfelelően június eleje és augusztus vége között fut majd.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi eseti ülésén véglegesítette a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteit. A jegybankelnök egyben arról tájékoztatott, hogy „heteken belül” döntés születhet a kéthetes MNB-kötvény betétté alakításáról. Matolcsy György közölte azt is, hogy a bankokkal való egyeztetések következtében döntés született arról, hogy a kis- és középvállalatoknak nyújtandó kedvezményes hitelt a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalék kamatmarzs plusz garanciadíj mellett folyósíthatnák. Matolcsy szerint június 1-jén elindulhat a fentiek alapján a program, és a magyar bankszektor legalább kétharmad része fog részt venni benne.
Erősödött a forint Matolcsy Györgynek a jegybank növekedési hitelprogramját részletező sajtótájékoztatóján elhangzottakra, az euró árfolyama 300 forint fölötti értékről 299 alá csökkent, a hatás azonban korlátozott volt devizapiaci kereskedők szerint.
Az eurót a sajtótájékoztató 11 órai kezdete előtt még 300,30 forinton jegyezték, majd negyed 12-re 298,80-ig erősödött a forint az euróval szemben. Később némileg korrigált az árfolyam, háromnegyed 12-kor 299,50 forint közelében állt az euró jegyzése.
Kereskedők szerint a piac egyrészt kedvezően fogadta, hogy a korábbi 2,00 százalék helyett 2,5 százalékos kamatmarzs plusz garanciadíj mellett folyósíthatnák a bankok a kis- és középvállalatoknak nyújtandó kedvezményes hitelt. Az erősödésben közrejátszott az is, hogy alaptalannak bizonyultak az újabb jegybanki eszközök bejelentésére vonatkozó piaci félelmek.
A sajtótájékoztató piaci hatása ugyanakkor korlátozott volt, egyrészt alapvetően optimista a hangulat, ez is hozzájárulhat a forint jó szerepléséhez, másrészt a szerdai ünnepnap miatt mérsékelt a piaci aktivitás.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése konzervatív és felelős monetáris politikát folytat – szögezte le Matolcsy. Arra a kérdésre, hogy a globális piaci hangulat romlása esetén lehet-e túl alacsony a jegybanki alapkamatszint, úgy válaszolt: a monetáris tanács folyamatosan figyelemmel kíséri a világpiaci fejleményeket, és döntéseinél az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást is figyelembe veszi.
A kisbankokat részesítik előnyben a kkv-knak szánt kedvezményes hitelkeretet biztosító jegybanki hitelprogramban – jelentette be Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Nagy kifejtette: a keretösszeg allokálásánál az úgynevezett kártyaelosztásos technikát alkalmazzák annak érdekében, hogy ne a jelenlegi piaci struktúrát betonozza be a jegybank. Az ügyvezető igazgató hozzátette: a kkv-k a hitelállományuk legalább 5 százalékával pályázhatnak, és lehetőségük lesz mind az új hitelek, mind a devizahitel-kiváltás esetében bankváltásra.
Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja – a bankrendszeren keresztül – a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat. Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő – az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is – érdekelt a sikerben. „Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni” – fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkorra már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek. Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozások mit kezdenek a kapott pénzzel, remélhetően beruházásokra, munkahelyteremtésre fordítják – tette hozzá a szakértő.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézsége, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy „abban a finanszírozási résben, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő”. A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB-forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket.
