„Európa harcban áll” – jelentette ki Ursula von der Leyen szeptemberi beszédében, amely nyilatkozat mérföldkőnek tekinthető. Azóta Brüsszel és a tagállami vezetők egy része amellett érvel, hogy az EU és Oroszország közötti fegyveres konfliktus elkerülhetetlen, így az uniónak át kell állnia a hadigazdaságra. A jövőbeli fegyveres konfliktusba vetett hit mostanra olyan erőssé vált, hogy
Dánia minisztere abszurdnak nevezte azt, hogy a magyar miniszterelnök nem akarja behozni a háborút az EU-ba.
Háborús retorika Európa-szerte
Mivel a harcokhoz nemcsak fegyverre, hanem katonákra is szükség van, egyre több tagállamban intenzív vita kezdődött a kötelező sorkatonaság visszaállításáról – emlékeztet a Századvég. Németországban például már megkezdődtek a tárgyalások, és a kormánykoalíció tagjai egyetértésre jutottak abban, hogy több katonára van szükségük, mert – ahogyan Friedrich Merz kancellár fogalmazott
Európa még nem áll háborúban, de ez már nem is béke.
Október végére Horvátországban – az Európai Néppárthoz tartozó HDZ javaslatára – a parlament elfogadta, hogy tizenhét év után állítsák vissza a kötelező szolgálatot. A kérdést Lengyelország is napirendre tűzte.
A Tisza Párt szembemegy a magyar választók akaratával
A háborús készülődést és a sorkatonaság gondolatát a Tisza is napirendre vette. Ruszin-Szendi Romulusz, a párt honvédelmi tanácsadója egy zalaegerszegi fórumon úgy fogalmazott: „ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal”. Ez a nyilatkozat azonban éles ellentétben áll a magyar polgárok elvárásaival. A Századvég új kutatása rámutat, hogy
a hazai felnőtt lakosság négyötöde (80 százalék) ellenzi a sorkatonaság bevezetését.
A kérdésben gyakorlatilag össztársadalmi konszenzus van:
a Fidesz–KDNP szavazók 91 százaléka mellett a bizonytalanok nyolcvan százaléka és a Tisza-szimpatizánsok háromnegyede is elutasítja a kötelező szolgálat visszaállítását.
