Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Németországban zajló társadalmi diskurzus a sorkötelezettség visszaállításáról jól tükrözi a XXI. század kihívásait: miként viszonyuljon egy modern társadalom a hadkötelezettséghez egy olyan világban, ahol a biztonságpolitikai fenyegetések és a globális kockázatok minden korábbinál összetettebbek? A közösségi média platformjain naponta találkozhatunk olyan rövid videókkal, amelyekben a fiatalabb generáció tagjai hevesen tiltakoznak a kötelező szolgálat ellen.
A kötelező katonai szolgálat és a kötelezően előírt szociális évek körüli vita Németországban már nem pusztán politikai – generációs konfliktus. Egy fiatal anya, aki autójából rögzítette rövid megszólalását, tömören fogalmazta meg a lényeget:
A döntéshozók minden irányból beszélnek a fiatalokról, de velük nem konzultálnak.
Véleménye szerint addig nem szabad új kötelezettségeket bevezetni, míg az oktatási és szociális rendszerek nem működnek rendesen. A megszólaló szerint a sorkötelezettség a legrosszabb forgatókönyv, a kötelező szociális év pedig csak újabb teher lenne egy egyébként is túlterhelt oktatási rendszerben. Inkább rendszerszintű változást és igazságosabb feltételeket követel, mert – mint mondta – a jelenlegi környezet sok fiatalt eleve kiszolgáltatott helyzetbe hoz.
Egy német fiatal a kötelező katonai szolgálat visszaállítása körüli vita kapcsán petíciót indított Generation machtlos (Tehetetlen generáció) címmel, hogy a fiataloknak is legyen beleszólásuk a döntésbe. A felhívás célja egyértelmű: nincs sorkötelezettség a fiatalok véleményének kikérése nélkül. A megszólaló a közösségi médiában fogalmazta meg elégedetlenségét:
Hallottad? A politika a hátunk mögött akar dönteni arról, hogy ki menjen sorkatonának, és ki nem. Ezért döntöttem úgy, hogy kezdeményezem a petíciót, és arra kérem a hasonlóan gondolkodó fiatalokat, hogy támogassák az ügyet.
Egy idősebb férfi a videóban arról beszél, hogy ha 18 éves fia lenne, soha nem engedné háborúba menni.
Ha 18 éves fiam lenne, és el akarnák vinni a frontra, inkább elhagynám vele az országot. Nem küldeném háborúba.
Ezután egy fiatal szólal meg:
Ez az egész annyira igaz – és pont ezért félünk mi is. Nem hősök akarunk lenni, hanem élni szeretnénk.
Az idősebbek még emlékeznek a háború árnyékára, és a saját fiaikat akarják megóvni. A fiatalok pedig nem gyávaságból, hanem tudatos önvédelemből utasítják el a háború gondolatát.
Az alábbi utcaképes videó többféle reakciót mutat a sorkatonaság témájára: találkozunk határozott elutasítással, nosztalgiával a régi rendszer után, pacifizmussal, bevándorlói identitásból fakadó közömbösséggel, de akadt olyan is, aki mindenképp kötelező szolgálatot – akár katonait, akár szociálisat – javasolna.
A megszólalások jól tükrözik a társadalom töredezettségét: a félelem és a biztonság iránti igény ütközik a személyes szabadság, élettervezés és szociális igazságosság követelményével. A videóban fiatalok és idősebbek is elmondják véleményüket, kendőzetlenül, nyersen. Az első reakciók máris sokatmondók:
Belépni a Bundeswehrbe? Nem. Egyszerűen nem.
A legtöbben nem politikai ideológiák mentén, hanem félelemből és kiábrándultságból beszélnek. Egy fiatal férfi így fogalmaz: „Kimaradt nálam a katonaság, de ha tényleg jönne a baj, mennék védeni. Pacifista vagyok, de néha muszáj lépni.” Mások viszont már nem érzik magukat kötődve a hazához. Egy bevándorló így fogalmaz:
Nem érzem magam igazán németnek, három éve élek itt. Háború? Nem az én ügyem.
Vannak olyan idősek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a régi rendre: „Kinőttem már ebből a korból. De hiba volt eltörölni a sorkötelezettséget.” A legerősebb vélemények a fiatalabb nemzedéktől érkeznek. Ők azok, akik a háborút már nem dicsőségként, hanem értelmetlen geopolitikai játszmaként látják:
A régi énem talán igent mondott volna, a mostani már nemet. Mindig van más út, mint a háború. A Bundeswehr nem minket véd, hanem a nagyvállalatokat.
A videó hangulata így összegzi a mai német valóságot: a politikai elit háborúról beszél, miközben a társadalom békét akar. A fiatalok már nem hisznek a régi jelszavakban, és nem akarják olyan döntéseknek a terheit viselni, amelyeket mások hoztak meg helyettük.
Egy német fiatal az országos diákkonferencia nevében a kötelező szolgálattal kapcsolatos vitában világosan kiállt a fiatalok beleszólása mellett. Szerinte ha a fiatalok valamilyen szolgálatot teljesítenek, azt átláthatóan, értelmesen és tisztességesen kell megszervezni, ugyanakkor elismerést is kell kapniuk azért, hogy az életük egy részét feláldozzák, és felelősséget vállalnak. Így fogalmazott:
Azt szeretnénk, hogy a szövetségi kormány komolyan vegyen minket. Ha már valahol szolgálatot teljesítünk, azt szeretném, hogy az egyrészt jól legyen megszervezve, másrészt elismerjék, hogy felelősséget vállalok, és az életemnek egy részét erre áldozom.
A beszélő a közösségi médiát is bevonta: arra buzdította a fiatalokat, hogy kommenteljenek, osszák meg véleményüket, és így valódi vita alakuljon ki. A cél egyértelmű: a fiataloknak lehetőséget kell kapniuk, ha életüket és jövőjüket érintő döntésekről van szó.
A TikTokon és az Instagramon zajló viták nem csupán személyes élmények ütköztetéséről szólnak, hanem rávilágítanak a fiatalok és az idősebb generációk világképében meglévő alapvető különbségekre. A sorkötelezettség visszaállításáról szóló német vita nemcsak politikai, hanem nemzedéki törésvonalakat is felszínre hozott. Míg az idősebb korosztály a fegyelem, a kötelességtudat és a rend szimbólumát látja benne, a fiatalok inkább kényszerként, a személyes szabadság elleni támadásként értelmezik.
Borítókép: Német katonák (Fotó: AFP)
A sikeres diplomáciai lépések mérséklik a lakosság rezsiterheit, miközben stabilizálják a kormányfő politikai pozícióját.
Ismeretlen „állami művelet” borzolja a kedélyeket.
Zoran Milanovic horvát elnök szombaton a drávaszögi Kopácson Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt tett látogatást a Magyarok Otthonában.
Az államfő hozzátette: a horvát–magyar párbeszédnek a nemzeti közösségek fontos és kihagyhatatlan részei.
A sikeres diplomáciai lépések mérséklik a lakosság rezsiterheit, miközben stabilizálják a kormányfő politikai pozícióját.
Ismeretlen „állami művelet” borzolja a kedélyeket.
Zoran Milanovic horvát elnök szombaton a drávaszögi Kopácson Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt tett látogatást a Magyarok Otthonában.
Az államfő hozzátette: a horvát–magyar párbeszédnek a nemzeti közösségek fontos és kihagyhatatlan részei.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Fiatalokból áll az új digitális polgári kör.
A párt programalkotásért felelős vezetője elszólta magát.
Az ellenzék feladná a szuverenitást – írta az Alapjogokért Központ főigazgatója.
A Tisza Párt elnökének beszéde alatt már hazaindultak az emberek.
Ismeretlen „állami művelet” borzolja a kedélyeket.
„Együtt, a háború ellen” – fogalmazott a kormányfő.
Zoran Milanovic horvát elnök szombaton a drávaszögi Kopácson Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt tett látogatást a Magyarok Otthonában.
A „cigánytörvény” kapcsán indított pert ugyanazok a háttérerők szervezik, amelyek az EU migrációs politikáját irányítják.
A Soroksár edzője szóvá tette, hogy játékosai hatalmasat hibáztak a Budafok második góljánál.
Néző László, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, helyettes vezetője elemezte a győri háborúellenes nagygyűlésen elhangzottakat.
Európában ma háborús veszély van, figyelmeztetett Orbán Viktor.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
