Bóna Szabolcs: Stratégiai válaszok kellenek a klímaváltozásra, a munkaerőhiányra és az elöregedésre

Hétfő reggel megkezdődött Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt meghallgatása a parlamentben. Bóna Szabolcs szerint a magyar mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy képes-e alkalmazkodni az aszályhoz és a klímaváltozáshoz, miközben a tejipar újjáépítését és a feldolgozóipar megerősítését is kulcskérdésnek nevezte. Cikkünk frissül.

Fotó: Balogh Dávid

A tejipar lehetne húzóágazat

A miniszterjelölt külön kitért a magyar tejipar helyzetére is, amelyet szerinte stratégiai jelentőségű területként kellene kezelni. Azt mondta: Magyarországon mára gyakorlatilag megszűnt a tejipari szakemberképzés, miközben az ágazat akár a hazai élelmiszergazdaság egyik húzóereje is lehetne. Bóna Szabolcs szerint problémát jelent az is, hogy az ország a termékei jelentős részét továbbra sem dolgozza fel magasabb hozzáadott értéken. A tejágazat válságát példaként hozta fel arra is, hogy mennyire hiányoznak Magyarországon az erős szakmai és termelői szervezetek, amelyek válsághelyzetben képesek lennének összehangolt fellépésre.

Feldolgozóipari fordulatra van szükség

Bóna Szabolcs szerint a magyar mezőgazdaság számára nincs más út, mint az, hogy az alapanyag-előállítás helyett egy magasabb feldolgozottsági szint felé mozduljon el. Úgy vélte, ehhez

• az élelmiszer-feldolgozás megerősítésére,
• a termékpályák újraszervezésére
• és a rövid ellátási láncok támogatására
  van szükség. A miniszterjelölt külön kitért arra, hogy növelni kell a magyar termékek arányát a boltok polcain, valamint a közétkeztetésben és a közvetlen értékesítésben is nagyobb szerepet kell kapniuk a hazai termelőknek. Szerinte a jelenlegi ellenőrzési rendszerek túlságosan eltávolodtak a szakmai irányítástól, ezért azokat „emberközelibbé” és támogatóbbá kell tenni.

Fiatal gazdákat hozna helyzetbe

A gazdatársadalom elöregedését az egyik legsúlyosabb problémának nevezte. Úgy látja, a jelenlegi támogatási rendszer inkább az öröklést segíti, miközben az új szereplők belépését nem támogatja megfelelően.Bóna Szabolcs szerint azokat a fiatalokat kellene segíteni, akik vállalkozóként szeretnének megjelenni az agráriumban, de jelenleg nehezen jutnak földhöz, infrastruktúrához vagy tőkéhez. Emellett támogatni kellene azokat a gazdálkodókat is, akiknek nincs örökösük, hogy gazdaságaik működőképesen kerülhessenek új kezekbe.

„Nincs sikeres agrárium szervezettség nélkül”

A miniszterjelölt többször hangsúlyozta az összefogás fontosságát is. Úgy fogalmazott: a magyar agrárium egyik legnagyobb problémája a szervezetlenség, miközben a mérethatékonysági versenyben csak kevés hazai ágazat számít igazán versenyképesnek. Szerinte horizontális integrációkra és jól szervezett termékpályákra van szükség, amelyekben a termelőktől a feldolgozókon át egészen a fogyasztókig minden szereplő együttműködik.

Példaként az olasz tejágazatot említette, ahol szerinte a termelői szervezetek és az etikai szabályrendszerek miatt a tejpiaci válságok kevésbé sújtják a gazdákat, mint Magyarországon.

Tudásalapú agráriumot építenének

A miniszterjelölt szerint az oktatás és a szakképzés kulcskérdés lesz a következő években. Azt mondta, több nagy múltú agrár-szakképző intézmény megszűnt az elmúlt időszakban, miközben például a tejipari szakemberképzés gyakorlatilag eltűnt Magyarországon. Bóna Szabolcs szerint a magyar agráriumnak tudásalapú fejlődési pályára kell állnia, amelyhez adatvezérelt döntéshozatalra, korszerű technológiákra és a nemzetközi tapasztalatok átvételére is szükség lesz.

A meghallgatás végén arról beszélt: a következő négy év egyik legfontosabb feladata egy komplex agrárstratégia kidolgozása lehet, amelyet szakmai szervezetek, gazdák és társadalmi szereplők bevonásával alakítanának ki.

Pócs János, a Fidesz szakpolitikusa a földtörvénnyel és külföldiek földvásárlásával, valamint az ukrán élelmiszerekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterjelöltet.

Bóna Szabolcs válaszában arról beszélt, hogy a földtörvényt széles társadalmi vitára kell bocsátani. Hangsúlyozta: a magyar termőföldet magyar kézben kell tartani, ezért szerinte meg kell akadályozni, hogy külföldi cégek tulajdont szerezzenek, miközben a fiatal gazdák földhöz jutását támogatni kell. Kritizálta az elmúlt évek gyakorlatát is, mondván, rendszeresen egyéni képviselői indítványokkal módosítottak egy kétharmados törvényt. Az ukrán élelmiszerimporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem külön kezelni kell a kérdést, hanem azt vizsgálni, hogy a behozott termékekkel képes-e versenyezni a magyar agrárium, illetve megfelelnek-e a minőségi elvárásoknak. Szerinte a hazai mezőgazdaság mérethatékonysági problémáira hosszú távon az együttműködés és az összefogás jelenthet megoldást.

Cikkünk frissül.