A franciák visszavonták a volt szíriai elnök elleni elfogatóparancsot

A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad ellen a 2013-as halálos vegyi támadások miatt párizsi vizsgálóbírók által 2023-ban kiadott elfogatóparancsot, miután úgy ítélte meg, hogy semmilyen kivétel nem szüntetheti meg egy államfő személyes mentességét.

2025. 07. 25. 22:44
Több tucatnyi szír gyűlt össze ünnepelni Párizsban a döntés után Fotó: OLIVIA BONNAMOUR Forrás: Middle East Images
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bassár el-Aszad hatalmát 2024 decemberében megdöntötték és Aszad már nem elnök, így új elfogatóparancsokat kellett volna kiadni, vagy a jövőben is újabbak adhatók ki ellene, háborús bűnök és emberiesség elleni bűntettek miatt – jelentette ki a francia legfelsőbb bíróság, a Semmítőszék elnöke, Christophe Soulard egy nyilvános, az interneten élőben közvetített meghallgatáson. 

The first President of the Court of Cassation Christophe Soulard looks on prior to a swearing-in ceremony of French justice auditors, graduates of the French National School for the Judiciary (Ecole nationale de la magistrature, ENM), at the Palais des Congres in Bordeaux, western France, on February 9, 2024. (Photo by Ludovic MARIN / POOL / AFP)
A francia legfelsőbb bíróság, a Semmítőszék elnöke, Christophe Soulard tette a bejelentést
Fotó: LUDOVIC MARIN / POOL

Azaz az ellene indított jogi eljárás folytatódhat

– tette hozzá. Két párizsi vizsgálóbíró 2023 novemberében adott ki elfogatóparancsot Bassár el-Aszad ellen emberiesség elleni bűntettekben és háborús bűnökben való bűnrészessége miatt a szíriai hatalomnak tulajdonított 2013-as vegyi támadások miatt. Ezeket a támadásokat 2013. augusztus 4-én és 5-én Adrában és Dúmában, illetve augusztus 21-én Kelet-Gútában hajtották végre, ahol amerikai információk szerint több mint ezer embert öltek meg szaringázzal.

A párizsi fellebbviteli bíróság 2024 júniusában helyben hagyta az elfogatóparancsot. Az országos terrorelhárítási ügyészség első fokon, majd az országos ügyészség másofokon azonban fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozva, hogy hivatalban lévő államfők, miniszterelnökök és külügyminiszterek abszolút mentességet élveznek a külföldi bíróságok előtt.

Július 4-én Rémy Heitz, a Semmítőszék főügyésze a testület ünnepélyes ülésén a letartóztatási parancs fenntartását javasolta. Először vitatta a fellebbviteli bíróság jogértelmezését, miszerint ezek a bűncselekmények nem tekinthetők egy államfő hivatalos feladatai közé tartozónak, kijelentve, hogy a személyes mentességet megerősítette a Nemzetközi Bíróság 2002-es döntése. A főügyész ezután viszont egy "harmadik utat" javasolt a legfőbb bíróságnak: miután Franciaország 2012 óta már nem tekintette Bassár el-Aszadot legitim módon hivatalban lévő államfőnek a szíriai hatalom tömeges bűncselekményei miatt, személyes mentessége sem tekinthető érvényesnek.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem illetékes a Szíriában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében, mivel az ország nem ratifikálta a Római Statútumot, amely azt létrehozta. És az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem hozott határozatot arról, hogy vizsgálja a kérdést. A franciaországi elfogatóparancs kiadása óta a geopolitikai helyzet viszont megváltozott: Bassár el-Assad rezsimjét decemberben megdöntötték, ő pedig Oroszországba menekült.

Borítókép: Több tucatnyi szír gyűlt össze ünnepelni Párizsban a döntés után (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.