A gigantikus számtól a jegybanknál is ledöbbentek

Váratlanul nagy sikert arat az MNB programja, eddig összesen 701 milliárd forintnyi szerződés köttetett.

A hitelprogram keretében összesen 701 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek, ami 93,5 százalékos kihasználtságot jelent – közölte a Napi Gazdasággal Nagy Márton.

A bankrendszert tekintve a negyedéves hitelállomány növekedése a teljes vállalati szektorban 130 milliárd, a kis- és középvállalati szektorban 175 milliárd forint felett volt. Az októberi, előzetes hitelezési adatok Nagy szerint arról tanúskodnak, hogy a hitelállomány kismértékben tovább bővült. A hitelezési fordulat a vállalati hitelpiacon tehát megtörtént − igaz ez még akkor is, ha októberben részben azokat a piaci alapú hiteleket folyósították, amelyeket épp a program miatti leterheltség okán ütemeztek későbbre a bankok.

A 2013. június 1-jével indult hitelprogram keretében a jegybank 2014. december 31-éig nullaszázalékos kamattal hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, amelyet a pénzintézetek kötelesek továbbhitelezni legfeljebb 2,5 százalékos kamattal a kis- és középvállalkozásoknak. A program sikerrel élénkíti a gazdaságot.

A program sikerességének növelése érdekében nagyon sok kis hatékonyságú hitelcélt kizártak már az első szakaszban. Persze a bankok mindezt szigorításként élték meg. Valójában azonban számos kiskaput csuktak be, ami nem tekinthető szigorításnak, ezért tévesnek tartják ezt a minősítést a jegybanknál.

Az NHP 2-nél tovább módosították a feltételrendszert a szerződésekben és a terméktájékoztatóban egyaránt.

Nagy Márton a második hitelprogramról elmondta, az elmúlt hetekben lényegében minden hitelintézettel megkötötték a szerződést. A bankok közlése szerint novemberben már megkezdődnek a hitelfolyósítások. Az első három-négy hónap banki kihelyezési tervei nagyon biztatók annak ellenére, hogy mind a bankok, mind a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy most lényegesen több idő áll rendelkezésre, mint az NHP 1 esetében.

Az hitelprogramban az ügyfelek által fizetett kamat mértéke nem haladhatja meg a 2,5 százalékot. A jobb hitelminőségű vállalatok természetesen könnyebben hozzáférnek a kedvezményes forráshoz – mondta az ügyvezető igazgató. A kockázatosabb vállalatoknál az NHP elérhetőségét viszont a garanciavállalás – azaz kockázatmegosztás – vagy kamattámogatás nagyban segítheti. A jegybanknak az a fontos, hogy az ügyfél maximum 2,5 százalékos kamatot fizessen, hogy ez miként alakul ki, azt a piacra bízzák.

A Balog Ádám alelnökkel közösen írt tanulmányban egy sor kérdésben egyértelműsítik a jegybank álláspontját. Közben egyre több a devizahiteles per, és nem egyértelmű a joggyakorlat.

„Szeretném leszögezni, hogy minden ügyfél számára a hitelszerződésével kapcsolatban rendelkezésre kell állnia a jogorvoslat lehetőségének. A bíróságok folyamatosan vizsgálják, hogy az egyedi szerződések alapján mi volt jogszerű és mi nem volt az. A jegybank szempontjából mindemellett fontos, hogy kialakuljon egy homogén jogi értelmezés a bíróságok részéről, mert csak ez után lehet stabil közgazdasági megoldást találni” – véli Nagy.

Az ügyvezető igazgató meglátása szerint a mostani lépéssel megerősítették a jogalkotók az árfolyamgát intézményét. Ez a döntés azt is sejteti, hogy az adósmentő javaslatok a jövőben is erre a legjobbnak tartott, az ügyfelek számára pedig a legnagyobb megtakarítást biztosító konstrukcióra épülhetnek.

Az árfolyamgát megnyitása a nem teljesítő ügyfelek előtt emellett egy új, a jegybank által is erősen támogatott célt tűz ki maga elé: a nem fizető ügyfelek fizetőképességének helyreállítását. Az árfolyamgátba való belépéssel a banki adósságelengedéssel együtt akár 30-40 százalékkal is csökkenhet az ügyfelek havi törlesztőrészlete.

A fizetőképesség helyreállítása mellett a törvény megteremti a lehetőségét annak is, hogy a komolyabb tartozást felhalmozó ügyfél kiszállhasson az ügyletből − ehhez azonban az szükséges, hogy a bankok a gyűjtőszámlára adott állami garanciavállalás fejében valóban elengedjék a tartozás egy részét, és az adósság az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenjen.

„Sajnos a kiszélesített árfolyamgát intézménye sem tud majd segíteni azoknak, akik a jövedelmük elapadása, a munkahelyük elvesztése miatt nem tudják fizetni a havi törlesztőrészleteket. Számukra segítséget a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által nyújtott szociális védőháló jelenthet, amelyet javaslatunk szerint még a családi csődvédelem intézménye egészíthetne ki” – közölte Nagy Márton.