A Balog Ádám alelnökkel közösen írt tanulmányban egy sor kérdésben egyértelműsítik a jegybank álláspontját. Közben egyre több a devizahiteles per, és nem egyértelmű a joggyakorlat.
„Szeretném leszögezni, hogy minden ügyfél számára a hitelszerződésével kapcsolatban rendelkezésre kell állnia a jogorvoslat lehetőségének. A bíróságok folyamatosan vizsgálják, hogy az egyedi szerződések alapján mi volt jogszerű és mi nem volt az. A jegybank szempontjából mindemellett fontos, hogy kialakuljon egy homogén jogi értelmezés a bíróságok részéről, mert csak ez után lehet stabil közgazdasági megoldást találni” – véli Nagy.
Az ügyvezető igazgató meglátása szerint a mostani lépéssel megerősítették a jogalkotók az árfolyamgát intézményét. Ez a döntés azt is sejteti, hogy az adósmentő javaslatok a jövőben is erre a legjobbnak tartott, az ügyfelek számára pedig a legnagyobb megtakarítást biztosító konstrukcióra épülhetnek.
Az árfolyamgát megnyitása a nem teljesítő ügyfelek előtt emellett egy új, a jegybank által is erősen támogatott célt tűz ki maga elé: a nem fizető ügyfelek fizetőképességének helyreállítását. Az árfolyamgátba való belépéssel a banki adósságelengedéssel együtt akár 30-40 százalékkal is csökkenhet az ügyfelek havi törlesztőrészlete.
A fizetőképesség helyreállítása mellett a törvény megteremti a lehetőségét annak is, hogy a komolyabb tartozást felhalmozó ügyfél kiszállhasson az ügyletből − ehhez azonban az szükséges, hogy a bankok a gyűjtőszámlára adott állami garanciavállalás fejében valóban elengedjék a tartozás egy részét, és az adósság az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenjen.
„Sajnos a kiszélesített árfolyamgát intézménye sem tud majd segíteni azoknak, akik a jövedelmük elapadása, a munkahelyük elvesztése miatt nem tudják fizetni a havi törlesztőrészleteket. Számukra segítséget a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által nyújtott szociális védőháló jelenthet, amelyet javaslatunk szerint még a családi csődvédelem intézménye egészíthetne ki” – közölte Nagy Márton.
