Az Országgyűlés elfogadta kedden a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási főösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg. A képviselők 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövő évi büdzséről szóló javaslatát.
A parlament a Nyugdíj-biztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi és kiadási főösszegét így egyaránt 2964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.
A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezi a büdzsében. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövő évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.
A jövő évi költségvetés fő számait november 26-án fogadták el a képviselők. A parlament november 25-én döntött arról, hogy 60 milliárddal növeli az önkormányzatok adósságrendezésére biztosított összeget, és bár ezzel nő a hiány, a helyi önkormányzatok bevétele ugyanennyivel emelkedik. Így az uniós szabályok szerint az államháztartás hiánya változatlanul 2,9 százalék.
A társasházak és a lakásszövetkezetek közös helyiségeinek villamosenergia-költsége is csökkenhet jövőre egy kedden elfogadott törvénymódosítással, amely azt is előírja, hogy a közös képviselőknek tájékoztatniuk kell a lakókat a rezsicsökkentéssel elért megtakarításról.
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa előterjesztése indoklásában azt írta, a villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsőházi világítás és a lift működtetése. A politikus a javaslat benyújtása után azt mondta, hogy annak húszszázalékos csökkenést kell eredményeznie az érintett közműszolgáltatásoknál.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló törvény pontosításával azt is rögzítette a parlament, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő kémény ellenőrzésére is vonatkozik a rezsicsökkentés.
Újdonság, hogy jövőre a közös képviselőknek (lakásszövetkezeteknél az igazgatóságoknak) minden hónapban – többletdíjazás felszámítása nélkül – legalább 45 napig kifüggesztett hirdetményen tájékoztatniuk kell a lakókat arról, mennyit spórolt a társasház, illetve a lakásszövetkezet a rezsicsökkentéssel.
Emellett minden év február 15-éig arról is be kell számolniuk, hogy éves szinten mennyivel kevesebb közös költséget kellett befizetniük a lakóknak, illetve hogy a külön tulajdonon belül nem mérhető közműszolgáltatások mennyivel lettek olcsóbbak.
A törvénymódosítás kitér az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is, kimondva, hogy a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a víz- és a gázdíjak csökkentését a bérlőknek.
A változtatások része, hogy az országos hálózattal rendelkező cégeknek február 1-jétől fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazniuk, aki kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal és a békéltető testületekkel.
A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót. A Ház erről az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között döntött, elfogadva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtt benyújtott javaslatát.
Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.
Az Országgyűlés elfogadta az új hitelintézeti törvényt is, a változtatások középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki működés átláthatóságának erősítése áll. Az új jogszabály célja megerősíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csődközeli helyzetére is.
Január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány minden esetben jelzi azt, ha valakit gyerek ellen elkövetett bűncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától. Az Országgyűlés 289 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el a gyermekek védelméről szóló törvénycsomagot, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be.
Ezzel ellenőrizhetővé válik, hogy a gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményeket elkövetők ne dolgozhassanak gyermekekkel foglalkozó munkakörben vagy munkahelyen. A szigorítás értelmében az ilyen bűncselekményeket elkövetők nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkát nem végezhetnek, hanem olyan feladatokat sem, amelyek azzal járnak, hogy huzamosabb időt töltenek el gyerekekkel. Szigorítás, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más, brutális bűncselekmények elkövetőit is eltilthatják.
Ezenfelül az internetszolgáltatók 2014 júliusától a gyerekek védelmében kötelesek lesznek megfelelő ingyenes szűrőszoftvereket a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
Szabálysértéssé minősítette az Országgyűlés azt, ha valaki önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Az erről szóló törvényt kedden fogadta el az Országgyűlés Mile Lajos LMP-s képviselő javaslatára nagy többséggel.
Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig – döntött a Parlament. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni, az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként az ebben szereplő két tankönyvből választhatnak. Az új szabályrendszer a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe – olvasható az előterjesztés indoklásában.
