Vállalható kompromisszum a különadó csökkentése

Így értékelte a végkielégítések különadójának 75 százalékra csökkentését Lázár János.

KG
2013. 12. 16. 18:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek. Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. „Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen” – fogalmazott. Megjegyezte azt is, hogy a 98 százalékos adót „édes gyermekének” is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a „pofátlan végkielégítések” megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.

Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani – mondta.

Az állami vezetők év végi jutalmával kapcsolatban szólt arról is, hogy a pénzek visszafizetéséről még nincsen információja, de „érdeklődéssel követi”, hogy az év végéig az megtörténik-e. A kormánnyal együttműködésben gondolkodó állami vezetők nem tehetik meg, hogy nem fizetik vissza – mondta.

„Nekünk az a véleményünk, hogy ez a pénz nem jár, (....) így vagy visszafizetik, vagy a 75 százalékos különadót megfizetik.” Hangsúlyozta, hogy állami vezetők körében vagy minisztériumban dolgozó felső vezetők körében ilyen kifizetés nem volt a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által végzett vizsgálat alapján. Állam tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, vagy háttérintézményeknél történhetett ilyen kifizetés – vélekedett Lázár János.

Egy másik újságírói felvetésre, miszerint az Európai Bíróság ítéletének indokolásában az is szerepel, hogy a különadó magántulajdonhoz fűződő jogot sért, azt mondta: az elmúlt húsz évben a magyar kormányoknak nem volt erejük, hogy az állami vagyongazdálkodásban rendbe tegyék a prémium- és bérrendszert. Meggyőződésük szerint 2014 után – bárki is nyeri el a választók bizalmát – át kell tekintenie az állami cégvezetők javadalmazását, és meg kell teremtenie a bérviszonyokban is a versenyképességet a versenyszektorral.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.