Tálas Péter kiemelte: Mikola Azarov ukrán kormányfő lemondása jó alkalom az ukrán belpolitikai fejlemények összegzésére: a közismerten oroszbarát politikus volt ugyanis az, aki novemberben bejelentette, hogy Ukrajna az eredeti tervekkel ellentétben nem írja alá Vilniusban az Európai Unióval előkészített társulási egyezményt. A lemondásához vezető tüntetéssorozat Azarov bejelentését követően vette kezdetét november 21-én a kijevi Függetlenség téren (Majdan) és több más nyugat-ukrajnai városban, hogy aztán változó intenzitással, főszereplőkkel és célokkal január végére Azarov és kormánya bukásához vezessen.
Az EU–ukrán társulási egyezmény elutasítása miatt kirobbant Európa-párti tüntetéseket eleinte egy, az ukrán politikában újonnan megjelenő fiatal generáció szervezte és vezette – emlékeztetett. Ez a generáció – amely már a független Ukrajnában szocializálódott, tanult, jól ismeri és használja a modern tömegkommunikációs eszközöket – nemcsak a Viktor Janukovics elnök vezette politikai táborral, de a hivatalos ellenzéket is magába foglaló ukrán politikai elit egészével szemben kritikus.
Tiltakozása, kitartása és pártpolitikai értelemben vett apolitikussága nemcsak a kormányt, hanem az ellenzéket is meglepte annak ellenére, hogy a közeledés az EU-hoz azon kevés törekvések közé tartozik, amelyet az ukrán társadalom nagy többsége mindig támogatott.
A kutató felidézte: az ukrán parlament ellenzéki pártjainak politikusai csak december elejétől kapcsolódtak be aktívan a tiltakozásba. Ekkor is elsősorban a 2015-ös választásokat tartották szem előtt, és máig sem sikerült teljesen átvenniük a Majdan-mozgalom politikai vezetését, ami a januári események óta komoly aggodalmat kelt külföldön.
Tálas Péter közölte: a január 16-i törvények elfogadása miatt megerősödött tiltakozás felszámolására tett kísérlet január 19. és 23. között tartós és nyílt utcai harcba torkollott a speciális rohamrendőrség és a Majdan-mozgalom önvédelmi egységeit alkotó, elsősorban szélsőjobboldali csoportok között. „A meglepően kiegyensúlyozott és elhúzódó összetűzésekben” négy tüntető életét vesztette, egyet pedig ismeretlen tettesek elhurcoltak és megöltek. A halálos áldozatok miatti társadalmi felháborodás országos lendületet adott a tiltakozásoknak, amelyek ezúttal már a keleti területekre is kiterjedtek.
Hangsúlyozta: a tüntetőknek, még inkább pedig az utcai önvédelmi csoportoknak a speciális rohamrendőrséggel szembeni kitartása, illetve az országossá nőtt tiltakozás láthatóan meglepte a hatalmat, így a három ellenzéki párt vezetőinek január 23-án nemcsak egy informális tűzszünetet sikerült kicsikarniuk, hanem azt is, hogy a belső és a nemzetközi nyomásnak egyre inkább kitett államfő közvetlen tárgyalásokat kezdjen a követeléseikről.
A tárgyalásokon átmeneti kompromisszum született a kormány lemondásáról, a január 16-i antidemokratikus törvények parlament általi visszavonásáról, a tiltakozókra vonatkozó amnesztiáról, valamint az ukrán politikai rendszer átalakításáról parlamenti–elnöki rendszerré – magyarázta. Janukovics elnök ugyanakkor elutasította az előre hozott elnöki és a parlamenti választások lehetőségét, az ellenzék pedig visszautasította a felajánlott miniszterelnöki és miniszterelnök-helyettesi posztot.
Az elemző szerint ez a kompromisszum azonban nem szüntette meg a politikai válságot Ukrajnában, csak annak az esélye csökkent, hogy visszatérjen a korábbi erőszakos szakaszához. Ebben a hatalom is érdekelt, mivel számolnia kell azzal, hogy a konfliktus erőszakos megoldására tett újabb kísérlet tovább eszkalálná a tiltakozási hullámot, és még mélyebbé tenné a politikai eliten belüli törésvonalakat.
A politikai harc tehát folytatódik, amit jól jelez, hogy a parlament nem az ellenzéki pártok feltételek nélküli amnesztiakövetelését fogadta el, hanem a kormánypártoknak azt a javaslatát, amely az amnesztiát az elfoglalt kormányzati középületek elhagyásához köti.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egy Ukrajnának szánt rövid távú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik – közölte Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tervezett segélycsomag célja, hogy egy átmeneti időszakra kisegítsék az országot. Ezalatt az idő alatt egy átmeneti kormány fontos politikai és gazdasági reformokat hajthatna végre, s előkészíthetne egy elnökválasztást – mondta a lapnak az uniós diplomácia vezetője a dpa német hírügynökség szerint.
Nem egy csekély összegű segélyről van szó – hangoztatta Ashton, s hozzátette, a terv azt szabja feltételül, hogy Ukrajna hosszú távú megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Janukovics elnök egyelőre húzni akarja az időt, a hatalom kivárásra és arra játszik, hogy megváltozzon a tüntetőkről kialakult kedvező hazai és nemzetközi kép – vélekedett. Az ukrán kormányzat és a Janukovics-rezsimmel szimpatizáló orosz média mind gyakrabban jellemzi agresszívként, militánsként, Ukrajna kettészakadását támogató radikális nacionalistaként, sőt antiszemitaként a Majdanon tüntetőket.
Tálas Péter szerint az ukrajnai helyzet vizsgálatakor a következő szempontokra kell figyelni: nem biztos, hogy az ellenzék és a kormányzat között körvonalazódó kompromisszummal valóban sikerül csökkenteni a tiltakozások intenzitását. Az ellenzéknek a parlamentáris–elnöki rendszerhez való visszatérésre vonatkozó követelését a hatalom biztosan sokkal nehezebben fogja teljesíteni, mint a január 16-i törvények visszavonását, vagy az amnesztiatörvény elfogadását. A parlamenti–elnöki rendszer visszaállításával ráadásul az ellenzéki pártoknak még nem lesz programjuk.
Végül pedig világos, hogy Ukrajna válsága nem oldható meg hatékony külső, nemzetközi segítség nélkül – állapította meg a szakértő.
Eközben ugyanakkor Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt jelenlegi vezetője egy éjjel sugárzott televíziós interjúban kijelentette: az ukrán ellenzék kész kormányt alakítani, és vállalni a felelősséget az ország helyzetéért. A politikus kizárta viszont annak a lehetőségét, hogy a Viktor Janukovics elnök mögött álló jelenlegi kormánypárttal, a Régiók Pártjával lépjenek koalíciós kormányzásra. „Ebbe nem egyezünk bele. Magunk hozunk létre egy olyan kormányt, amelyben megbízik a nép, s amellyel hajlandók együtt dolgozni a nyugati partnerek. Ha mi kormányzunk, vállaljuk a felelősséget az elkövetkező eseményekért” – szögezte le Jacenyuk.
