„Az emberek azért vonultak utcára, hogy gyökeresen megváltoztassák az országban kialakult helyzetet. Azt mondani nekik, hogy szabadon engedünk benneteket, ha hajlandók vagytok hazamenni, ez elfogadhatatlan” – szögezte le az Ütés (Udar) párt vezetője újságírók előtt.
Orbán Viktor szerint a dolgok komolyra fordultak Ukrajnában, ezért kezdeményezéseket kell tenni. Mint mondta, örül annak, hogy Donald Tusk ennek az élére állt. A magyar miniszterelnök ezt szerdán Budapesten mondta, miután megbeszélést folytatott a lengyel kormányfővel.
Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy az emberek csak akkor fogják elhagyni a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), ha teljesen átalakul a vezetés, az állam irányításának rendszere. „Önmagában a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesítésük, az amnesztia nem elegendő” – jelentette ki Klicsko.
A vezetés ugyanakkor az amnesztia előfeltételéül szabta, hogy a tüntetők hagyják el az általuk megszállt hivatali épületeket, az utcákat és köztereket. Második napja próbálnak a parlamenti képviselők egy kompromisszumos amnesztiatörvényben megállapodni, egyelőre sikertelenül. A plenáris ülés egyelőre szünetel a konzultációk miatt.
Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője szintén kizártnak nevezte, hogy az amnesztia fejében a Majdanon befejeződjenek a tüntetések. Leszögezte, az amnesztia nem vonatkozhat azokra, akik demonstrálókat gyilkoltak meg, újságírókra támadtak, embereket raboltak el és kínoztak meg. Követelte továbbá, hogy ezeket a bűncselekményeket a hatóságok mihamarabb vizsgálják ki, és indítsanak eljárást az elkövetőkkel szemben.
Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) pártelnöke szerdán azt követelte, hogy még a nap végéig engedjenek szabadon 40 aktivistát, akiket az elmúlt napokban helyeztek előzetes letartóztatásba, valamint kétszáz tüntetőt, akiket már korábban letartóztattak és „rács mögé küldtek”, helyezzenek házi őrizetbe. Eközben a Közös Ügy (Szpilna Szprava) nevű szervezet beleegyezett abba, hogy elhagyja az aktivistái által elfoglalt agrárminisztériumi épületet.
A Majdanon közben bejelentették, hogy nemzeti gárdát alapítottak a tüntetések önvédelmi egységeiből, kozákokból, valamint a Hrusevszkij utcai összecsapásokban részt vevő Jobboldali Szektor nevű szerveződés tagjaiból. Első osztaguk, amelyet „Vikingek” névre kereszteltek, szerdán hivatalosan esküt tett az ukrán nép védelmére.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője – aki jelenleg Kijevben tartózkodik – az erőszak beszüntetésére és valódi párbeszéd megkezdésére szólította fel az egymással szemben álló feleket szerdán. Sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „sokkolta” őt, amit „sokak beszámolói alapján” az ukrajnai helyzetről megtudott. „Ezért a legfontosabb megállítani az erőszakcselekményeket és a megfélemlítéseket” – hangsúlyozta. Mint mondta, aggasztják őt az emberek eltűnéseiről szóló beszámolók is. „Meg kell fékezni az erőszakot, bárhonnan is jöjjön” – szögezte le Ashton.
Elmondta, hogy a nap folyamán találkozott mindkét oldal képviselőivel. Megbeszélést folytatott Viktor Janukovics ukrán elnökkel. Meglátása szerint a felekben megvan a szándék, hogy „kiutat keressenek a kialakult helyzetből”.
Az amerikai nemzeti hírszerzési igazgató a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága előtt úgy vélekedett, Viktor Janukovics ukrán elnöknek feltett szándéka, hogy hatalmon marad és vélhetően megfélemlítéshez, valamint törvénytelen eszközökhöz folyamodhat, hogy bebiztosítsa a 2015-ben esedékes újraválasztását. „A politikai fejleményeket Ukrajnában továbbra is a népharag és a Janukovics-kormány hatalommal való visszaélésével szembeni ellenállás fogja alakítani” – mondta James Clapper.
Szerinte Janukovicsnak az újraválasztása érdekében alkalmazott taktikája – beleértve az elit hűségének biztosítását – „a demokratikus normák további eróziójához vezethet”. Rámutatott, hogy a Moszkva által decemberben megígért 15 milliárd dolláros támogatás első részlete rövid távon segíthet Kijevnek a pénzügyi válság elkerülésében, ám az egyúttal megnöveli az ukrán gazdaságnak Oroszországtól való függését és sérülékenyebbé teszi azt az orosz nyomással szemben, különösen energetikai kérdésekben.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök arra tett javaslatot a kormány szerdai ülésén, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségvállalását az Ukrajnának felajánlott segítségre vonatkozóan, de csak az új kormány megalakulása után. Ezzel egyetértett az orosz államfő is. Vlagyimir Putyin utasította a kormányt, hogy az Ukrajnával aláírt összes megállapodást maradéktalanul hajtsa végre. Dmitrij Medvegyev szerint ugyanakkor csak abban az esetben lesz értelme ezt a feladatot elvégezni, „ha tudjuk, milyen gazdasági irányvonalat követ majd az új ukrán kormány, kik vesznek részt benne, és milyen szabályokhoz tartják magukat”.
Angela Merkel szerda este telefonon egyeztetett az ukrajnai helyzetről Vlagyimir Putyinnal, valamint Viktor Janukovics ukrán elnökkel is. Steffen Seibert német kormányszóvivő szerint Merkel arra kérte Putyint, hogy támogassa az ukrán kormány és az ellenzék közötti konstruktív párbeszédet. Ukrajnának mielőbb egy cselekvőképes kormányra van szüksége – fejtette ki Merkel, utalva arra is, hogy valamennyi félnek felelősen részt kell vállalnia az ország stabilizálásában és az állampolgárok alapvető jogainak védelmében.
A Kreml sajtószolgálata Merkel és Putyin telefonbeszélgetése kapcsán azt emelte ki: a német kancellár és az orosz államfő egyetértett abban, hogy mindenfajta külső beavatkozás megengedhetetlen.
Az ukrán elnökkel folytatott beszélgetés során a német kancellár üdvözölte az ellenzékkel kezdett párbeszédet, valamint a tüntetések szabadságát korlátozó törvények hatályon kívül helyezését. Merkel ezen kívül figyelmeztetett az erőszakos cselekmények elkerülésének, az állampolgári jogok biztosításának, valamint a válságból való demokratikus kiút keresésének a szükségességére. Utalt arra is, hogy az Európai Unió és Németország kész segítséget nyújtani ehhez.
