A magyar kormányfő sajtótájékoztatón elmondta, lengyel partnerével egyetértett abban, hogy a gazdaság számára elérhető energia árát olcsóbbá kell tenni, és hogy az erőfeszítéseiket arra kell fordítani, hogy az ehhez szükséges eszközöket Európa is megtalálja. Szerinte ha ez nem sikerül, akkor Európa nem fogja tudni tartani a versenyt se az oroszokkal, se az amerikaiakkal, de a kínaiakkal sem, ha ott a gazdaság jelentősen alacsonyabb áron jut energiához, mint az Európai Unióban.
A jövőben a közép-európai régió lehet a kontinens gazdasági és kulturális megújulásának egyik motorja – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy most adta ki energiapolitikai jelentését az Európai Unió, és a következő hónapokban ezzel a témával fog foglalkozni. A kormányfő úgy fogalmazott, ez most meleg téma, „forró krumpli”. Közölte, a magyar emberek számára a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés, dacára annak, hogy az ezzel kapcsolatos ellenérzéseknek nyíltan hangot adnak Brüsszelből. Orbán hangsúlyozta, Brüsszellel szemben is megvédik a rezsicsökkentés politikáját.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, a találkozón is megerősítették, hogy a nukleáris energiát tiszta energiának tekintik, és azt gondolják, minden tagállamnak joga van kellő súllyal szerepeltetnie az energiarendszerében.
Elmondta, nem gondolja, hogy az EU minden tagállama képes arra, amire Magyarország, vagyis hogy állami árszabályozással teszi olcsóbbá az energia árát a háztartásoknak, később majd az ipar, a gazdaság számára is. „Nem is azt akarjuk, hogy mindenki fogadja el a mi álláspontunkat. Mi csak azt szeretnénk, ha senki nem akarná elvenni tőlünk azokat az eszközöket, amelyekkel ma eredményeket tudunk elérni” – jelentette ki.
Megerősítette, hogy a leghatározottabban kiállnak álláspontjuk mellett, és az energia árának állami szabályozási eszközeiről, a rezsicsökkentésről nem mondanak le azért, mert „egyszer majd valamikor talán lesz Európában egy olyan egységes energiapiac, amely talán egyszer majd magával hozza az árak csökkenését. Mire ez bekövetkezik, én a nyugdíjamat is kézhez fogom kapni” – fogalmazott.
Kitért arra, hogy növelni szeretnék a két ország kereskedelmi forgalmát, a két ország export-import finanszírozással foglalkozó bankjainak vezetőit arra kérik, hogy a 200-300 millió eurónyi hitelkeretről szóló, megállapodás közelébe jutott tárgyalásaikat minél hamarabb sikeresen zárják le.
A legfrissebb magyar foglalkoztatási adatokat értékelve Orbán közölte, jól látható az a növekedés, amely egy év alatt több mint százezer új munkahelyet eredményezett; emellett jól látható a munkanélküliség csökkenését mutató tendencia is: immáron kilenc százalék körül van a munkanélküliségi ráta.
A miniszterelnök elmondta, a tavasszal újranyitják a 2009-ben bezárt krakkói főkonzulátust. Létkérdésnek nevezte az észak-déli összeköttetési rendszerek létrehozását, legyen szó közlekedésről vagy energiáról. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Szlovákiával építi a gázvezetéket, és szeretnék minél hamarabb összekötni a lengyel gázvezetékrendszerrel is. Sürgetik azokat a beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarországról Lengyelországba – az országhatár különböző pontjain átlépve – magas rendű utakon lehessen eljutni, fűzte hozzá.
A kormányfő megköszönte Donald Tusknak azt a támogatást, amelyet a magyar ügyeknek mindig megadott a lengyel politikus.
Az elmúlt években megszerzett tapasztalatait Orbán Viktor úgy összegezte: „Magyarország csak akkor lehet sikeres az unión belül is, hogyha merünk új utakat törni, új megoldásokat alkalmazni és mást csinálni, mint amely lépések végül is hazánkat és az egész Európai Uniót gazdasági válságba vitték.”
Donald Tusk lengyel kormányfő azt mondta, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy maga válassza meg az általa követett energiapolitikát. Úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy az energia sose képezhesse politikai nyomásgyakorlás tárgyát. Az ukrajnai helyzet is azt bizonyítja, hogy az energiát meg kell szabadítani a politikai kockázattól – jelentette ki. Európának meg kell találnia a megfelelő energiaforrásait, és ennek során Lengyelország szerint a palagázt is figyelembe kell venni.
Megjegyezte: Magyarország és Lengyelország hatékonyan működik együtt az energetikai kérdésekben. A miniszterelnök egyúttal megköszönte Magyarország támogatását a palagázzal kapcsolatos európai vitákban. A kibocsátáscsökkentés perspektívájának és a klímacsomag kérdéséről azt mondta: sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, és feltehetően cseh és szlovák kollégáik is együttműködnek majd velük.
Donald Tusk hangsúlyozta: a hagyományos magyar-lengyel barátság felelősséget is jelent. Ez a kapcsolat a történelem során most van a legjobb helyzetben, hiszen közös erőfeszítéssel építik államaik előtt az európai jövőt – fogalmazott.
Úgy látja, a magyar-lengyel kapcsolatokban gyakorlatilag nincsenek problémák, hiszen azonos módon gondolkodnak, a két ország között érdekközösség van, és jól együttműködnek a visegrádi csoportban, valamint az EU-ban is. Hozzátette: az unióban számíthat egymásra a két ország, nagyon lojálisak egymáshoz.
El kell kerülni a drámai forgatókönyvet Ukrajnában, egész Európa és elsősorban a közép-európai régió érdeke, hogy stabilizálódjon a helyzet, és politikai megegyezés szülessen – mondta a lengyel miniszterelnök szerdán Budapesten. Kiemelte: az, hogy a felek jogainak tiszteletben tartásával megegyezés jöjjön létre, alapfeltétele annak, hogy Európa és a nemzetközi pénzügyi szervezetek segíthessenek az országnak. Ukrajnában fel kell hagyni az erőszakkal, ez a hatalom felelőssége, de „bizonyos ellenzéki köröknek” is tartózkodniuk kell a radikális fellépéstől – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a kijevi események világosan mutatják, hogy olyan hatalom, amelyet nem támogatnak az állampolgárok, nem tud pozitív célokat elérni, de demokratikus folyamatok nélkül az állampolgárok sem boldogulhatnak. Ezért is kell segíteni a megegyezés elérését – fűzte hozzá. Donald Tusk szerint senkinek sincs joga beleszólni Ukrajna belügyeibe, nem dönthet más a jövőjükről, a feleknek azonban mindenképpen megállapodásra kell jutniuk.
A lengyel miniszterelnök beszámolt arról is, hogy a következő napokban Francois Hollande francia államfővel, Angela Merkel német kancellárral, David Cameron brit miniszterelnökkel, José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, a balti országok kormányfőivel, valamint a svéd miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésein is egyeztet az ukrajnai helyzetről, és remélhetőleg sikerül összhangba hozni álláspontjaikat.
Orbán Viktor azt mondta, Ukrajna európai uniós csatlakozása egészen a legutóbbi időkig elvont és elméleti kérdés volt a magyarok számára. Sokan gondolták, hogy ennek közvetlen hatása nincs az életükre, de ez félreértés, mert az Ukrajnában történtek „közvetlen hatással vannak a mi életünkre”. Megemlítette, hogy a szomszédos államban magyarok is élnek. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna Lengyelországgal és Magyarországgal is határos; „a káosz és az anarchia veszélye itt van a magyar államhatárnál” – fogalmazott. Hozzátette: olyan szomszédos ország, amely anarchiába süllyedhet, a legsúlyosabb kihívást jelenti minden állam, így Magyarország számára is.
A kormányfő szerint a dolgok komolyra fordultak, ezért kezdeményezéseket kell tenni. Mint mondta, örül annak, hogy a lengyel miniszterelnök a kezdeményezések élére állt. Reméli – folytatta –, hogy az esti kormányfői V4-találkozó után konkrét javaslatokat is megfogalmaznak.
