A flamand liberális Verhofstadt, Belgium korábbi miniszterelnöke a hamarosan záruló EP-ciklusban a liberálisok parlamenti frakcióvezetőjeként tevékenykedett. A csúcsjelöltségért folyó verseny közte és a finn Olli Rehn – az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke – között már korábban eldőlt. Most szombaton az ALDE-kongresszus hivatalosan is ráütötte a pecsétet az alkura, ami arról szól, hogy Rehn tevékenyen segíti Verhofstadt kampányát, és cserébe őt is fontos pozícióba kívánják juttatni az európai liberálisok.
Az idei EP-választások előtt a nagy európai pártcsaládok sorra megnevezik csúcsjelöltjüket, azt a személyt, akit az EP-választások eredményének fényében a legfontosabb posztra kívánnak jelölni az általános uniós tisztújításon. A legértékesebbnek tekintett trófea az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – elnöki posztja, amelyet jelenleg José Manuel Barroso portugál néppárti politikus tölt be, immár a második ötéves ciklusának végéhez közeledve.
Széles körben osztott vélekedés szerint az eddig a harmadik legnagyobb európai pártcsaládként számon tartott liberálisok csak akkor lehetnek képesek megszerezni az európai bizottsági elnöki széket, ha valamilyen bonyolult pozícióalkut kötnek a náluk nagyobb két pártcsalád valamelyikével, az eddig az első számú tényezőnek számító néppártiakkal vagy a második legerősebb szociáldemokratákkal.
Az idei EP-választások kimenetelét ma még nehéz lenne megjósolni. Az eddigi felmérések szerint a néppártiak valószínűleg valamelyest visszaesnek, a szociáldemokraták valamelyest erősödnek, az uniós intézmények befolyásának visszaszorításáért fellépő, „euroszkeptikus” pártok pedig valamelyest szintén izmosodnak majd – kérdés viszont, hogy milyen mértékben.
A szocialisták már megnevezték csúcsjelöltjüket, a német Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi elnöke személyében.
A néppártiak hivatalosan csak a március elején Dublinban tartandó kongresszusukon hozzák nyilvánosságra, ki lesz a csúcsjelöltjük, ám a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap értesülése szerint ez a döntés a kulisszák mögött valójában már megszületett: eszerint Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő a befutó a jobbközép pártcsaládban.
