Az ukrán ideiglenes kormány fegyvereket, lőszert és hírszerzési támogatást kért az Egyesült Államoktól, amely – tartva az Oroszországgal való feszültség kiéleződésétől – egyelőre elutasította, hogy fegyverekkel segítse Kijevet – közölte csütörtökön Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő.
A visegrádi országok (V4) sérülékeny helyzetben vannak, minden, Oroszország elleni esetleges gazdasági szankció a V4-eket érintené a legsúlyosabban – mondta Martonyi János külügyminiszter a visegrádi országok és Németország külügyi vezetőinek csütörtöki, budapesti tanácskozása után. Martonyi hozzátette: ezért amennyiben az uniós szankciók harmadik szakasza életbe lép, számítanak az EU tagállamainak szolidaritására – közölte, ugyanakkor kiemelve azt is: minden téren fel kell gyorsítani a segítségnyújtást Ukrajnának.
Mint mondta: Washington olyan módon kíván támogatást nyújtani Ukrajna ideiglenes kormányának, hogy ne konfrontálódjon még jobban a kiszámíthatatlan Moszkvával, és hogy a szándékán kívül ne bátorítsa az ukrán hadsereget olyan lépésekre, amelyek egy, a mostaninál is közvetlenebb válságot robbantanának ki.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök csütörtökön egyébként visszatért a Fehér Házba, ahol ezúttal Joe Biden amerikai alelnökkel tárgyalt az ukrajnai válság rendezéséről. Jacenyuk a Barack Obama elnökkel szerdán folytatott tárgyalásait követően kijelentette, hogy Ukrajna kész egyenlő partnerként tárgyalni Oroszországgal.
Eközben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Ukrajna Oroszországgal szemben, mert úgy ítéli meg, hogy Oroszország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait. A bíróság közleménye szerint Kijev azonnali átmeneti intézkedést is kért a strasbourgi bíráktól, a kérésnek pedig a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró azonnali hatállyal felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen a katonai akciótól, amelyből kifolyólag sérülhetnek az ukrán lakosságnak az egyezményben lefektetett emberi jogai, életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet.
Este oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek – közölték egészségügyi források. A halálos áldozat az Ukrajna egységét védelmező aktivisták közül került ki. Az ukrán egészségügyi tárca helyi igazgatósága szerint a 22 éves férfit leszúrták. A több mint száz ember életét követelő februári kijevi tüntetések óta, s a fővároson kívül ő az ukrán válság első halálos áldozata. Orvosi források közlése szerint az este legalább 15 tüntetőt szállítottak be a helyi Kalinyin kórházba.
Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója után nehéz lesz meggyőzni bárkit is a világon, hogy ne legyen atomfegyvere – jelentette ki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén az ukrán miniszterelnök. Arszenyij Jacenyuk ezt arra utalva mondta, hogy Ukrajna 1994-ben a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról mondott le, cserébe függetlenségének és területi sérthetetlenségének szavatolásáért. Az erről Budapesten aláírt memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország közösen vállalt garanciákat a volt szovjet köztársaság szuverenitására, cserébe annak atomfegyver-mentességéért.
Az ukrán kormányfő kijelentette, meggyőződése, hogy az oroszok nem akarnak háborút, és sürgette, hogy Oroszország vezetői – engedve népük akaratának – térjenek vissza az Ukrajnával folytatott tárgyalásokhoz.
„Ha valódi tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal, hiszem, hogy valódi partnerekké válhatunk" – mondta.
