Az Európai Unió felfüggeszti Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, valamint az új kétoldalú szerződést célzó megbeszéléseket – jelentette be csütörtökön Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitatták meg az ukrajnai válsággal kapcsolatos kérdéseket.
A találkozó zárónyilatkozatában határozottan elítélték, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, mégpedig anélkül, hogy ezt kiprovokálták volna. Felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza erőit állandó állomáshelyükre, és haladéktalanul tegye lehetővé nemzetközi megfigyelők eljutását a helyszínre.
Van Rompuy beszámolt arról is, hogy az unió támogatja az Oroszországot is magában foglaló G8 országcsoport következő csúcstalálkozójára való előkészületek felfüggesztését. Ha a békés, tárgyalásos rendezés érdekében az elkövetkező napokban nem történik érdemi előrelépés, akkor újabb szankciókat fognak elfogadni Oroszországgal szemben, így például vízumtilalmi és vagyonbefagyasztási intézkedéseket hoznak, illetve lemondják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Ha pedig az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé, akkor annak „súlyos és messzire ható következményei” lesznek az EU-orosz viszonyra nézve, beleértve széles körű gazdasági következményeket is.
Az Interpolhoz hivatalos megkeresés érkezett Ukrajnától, hogy Viktor Janukovics ellen nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki a tagállamoknak – közölték a nemzetközi rendőri szervezet lyoni központjában.
Az Interpol adatai szerint Ukrajna jelenlegi hatóságai egy sor vádat fogalmaznak meg Janukoviccsal szemben, többek között azt, hogy „visszaélt a hatalommal”, és „bűnrészes gyilkosságok elkövetésében”. A hivatalos ukrán kérést még tanulmányozza az Interpol.
Herman Van Rompuy nagyra értékelte, hogy Ukrajna tárgyalásos rendezésre törekszik. Leszögezte, hogy a Krím félsziget jogállásáról a krími hatóságok által kiírt népszavazás ellentmond az ukrán alkotmánynak, és nélkülöz minden jogalapot.
A zárónyilatkozat hangsúlyozta, hogy az EU részt kíván venni azokban a többoldalú mechanizmusokban – kapcsolattartó, illetve összehangoló csoportban –, amelyek készek a helyzet további éleződésének a visszafordítására, és célul tűzik ki a felek közötti bizalom kiépítését, Ukrajna területi épsége és szuverenitása fölötti őrködést, valamennyi polgár megvédését a fenyegetésektől, a kisebbségek jogainak megvédését, a szabad és tisztességes választások előkészítésének támogatását, illetve a megállapodások és kötelezettségvállalások teljesítésének a figyelemmel kísérését.
Az unió a zárónyilatkozat szerint arra bátorítja az ukrán hatóságokat, hogy „befogadó jellegű folyamat révén” biztosítsák a szabad és tisztességes választások megtartását, lépjenek előre az alkotmányreform terén, és vizsgáljanak ki minden erőszakcselekményt. „Folytatódniuk kell az erőfeszítéseknek annak érdekében, hogy kinyújtsák a kezüket valamennyi ukrajnai régió és lakosságcsoport felé, és hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét, támaszkodva az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértelmére” – áll a zárónyilatkozatban.
Angela Merkel német kancellár – külön tartott saját sajtótájékoztatóján – felszólította Oroszországot, ne akadályozza tovább a nemzetközi kapcsolattartó csoport megalakítását. Merkel külön hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az anyagi támogatás gyorsan eljusson Ukrajnába.
Magyarország nevében mintegy 100 ezer dollár értékű egészségügyi segélyszállítmányt adott át csütörtökön Kijevben az ukrán orvosi szolgálatoknak Bayer Mihály nagykövet – tájékoztatott Magyarország kijevi nagykövetsége.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az 1,3 tonnányi segélyszállítmányhoz, amelyet Martonyi János külügyminiszter a visegrádi négyek külügyminisztereinek 2014. február 28-i látogatása során vitt magával az ukrán fővárosba, a Külügyminisztérium mellett a Gedeon Richter, a Béres és az Emberi Erőforrások Minisztériuma járult hozzá elsősegély-nyújtási eszközökkel és gyógyszerekkel.
Az unió – közölte Herman Van Rompuy – sürgős kérdésként kezeli az EU-ukrán társulási megállapodás ügyét, és annak a politikai jellegű fejezeteit „nagyon hamarosan” aláírják. Ugyanerről szólva Merkel „a következő néhány napon vagy héten belül” valószínűsítette az aláírást.
Az unió tehát a társulási megállapodás politikai elemeit már ezzel a mostani ukrán kormánnyal, a május 25-i választások előtt kívánja tető alá hozni. A mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ügyét – ami eredetileg a társulási megállapodás része – ettől elkülönítve kezelik majd, de megerősítették, hogy ezt is alá kívánják majd írni.
A csúcsvezetők támogatásukról biztosították az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi intézkedéscsomagot, amelyet az EU központi javaslattevő intézménye, a José Manuel Barroso által vezetett Európai Bizottság dolgozott ki. A zárónyilatkozatban a csúcsvezetők megállapították: a Nemzetközi Valutaalap támogatása életbevágó fontosságú lesz az uniós segítség folyósításához. Az azonnali prioritás az ukrán makrogazdasági stabilitás helyreállítása, egészséges fiskális, monetáris és árfolyam-politika révén.
A krími tatár kisebbség nem ismeri el törvényesnek az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazást, és a nemzetközi közösséghez fordul segítségért – közölte csütörtökön az egyik vezetőjük.
Most nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség már az első órákban tegyen gyakorlati lépéseket. A helyzet esztelen gyorsasággal halad a szakadék felé – mondta az ukrán Hromadszki TV csatornának Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) az elnöke.
Nem hivatalos hírek szerint az Oroszországba menekült Viktor Janukovics leváltott ukrán elnököt szívinfarktus gyanújával kórházba szállították – jelentette csütörtökön a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap.
Az újság szerint Janukovics állapotát az orvosok „súlyosnak” minősítették. Az orosz lap hírét más források nem erősítették meg.
Néhány napja olyan híresztelés terjedt el az orosz és ukrán internethasználók körében - a kijevi Majdan egyik aktivistájának Facebook-bejegyzése nyomán -, hogy Janukovics meghalt. A hír később hamisnak bizonyult, cáfolták annak a kórháznak az orvosai, amelyben állítólag a megbuktatott ukrán elnök elhunyt. A hírre Vlagyimir Putyin is reagált.
Csubarov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs törvény a helyi népszavazásokról, emiatt abszurdnak minősítette a referendum kiírását, miközben „az utcákat fegyveresek és páncélosok lepik el”. A döntést szerinte „néhány őrült hozta”. Csubarov előzőleg közölte: a medzslisz azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a Krími Autonóm Köztársaságba. A tatárok a Krím lakosságának 12 százalékát teszik ki.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma alkotmányellenesnek minősítette csütörtökön azt, hogy a Krímben népszavazást tartsanak a terület hovatartozásáról. A minisztérium közleménye szerint a terv teljesen ellenkezik Ukrajna alkotmányával.
Csütörtökön a krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Brüsszelben jogellenesnek nevezte a döntést, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja. A miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti.
A brüsszeli tárgyalásokról ide kattintva olvashat bővebben!
